Pál-Lukács Zsófia: Besenyi Károly Áron: Pannóniától Patagóniáig. Argentínába sodródott magyar család Odüsszeiája

2022. május 19., 09:18
Sokunkra érvényes próbatételek
 

„Egy otthonát elvesztett magyar család” (144.) története von furcsa párhuzamot napjaink háborús eseményei, illetve az első és második világháború családok életére gyakorolt következményei között. Besenyi Károly Áron idén megjelent Pannóniától Patagóniáig. Argentínába sodródott magyar család Odüsszeiája című műve olyan élettapasztalatokat tesz közzé leginkább a saját visszaemlékezései alapján, amelyek egy ilyen kivételes családtörténetéből állnak össze, ugyanakkor több szempontból sokunkra érvényes próbatélként is olvashatók. A mű alapján részletes betekintést nyerhetünk a diaszpórában élő magyarok mindennapjairól, illetve azokról az okokról, amelyek magyarázhatják azt, hogy „Miért volt annyi magyar, aki a hazáját otthagyta, s magától vállalt száműzetésben él?”
Ez az idézet a mű központi kérdése. A kívülállók számára sokszor érthetetlen emigráns sors mélyrétegeit megismerve egyre közelebb kerülünk a válaszhoz, amit a könyv végén látható fotók tesznek érvényessé és hitelessé: azt bizonyítják, hogy a háborús állapotok okán kényszerű száműzetésbe került család megtalálta a helyét Patagóniában. Ennek külső körülményeivel, nehézségeivel közelebbről megismerkedhet az olvasó, annál is inkább, mivel a felelevenített történetek a valóság hű reprezentációi, a leírt események tények, az itt olvasható történet egy valós családtörténet. Mindez a szöveg formavilágára is kihat, a bemutatás szigorú kronologikus rendben a történésekre összpontosít, olyan korrajz, amelyből a jó értelemben hiányzik az ítélkezés, társadalomkritika.
Besenyi Károly Áron könyve az emigráns irodalom alapkönyve is lehetne, mivel megszólít mindenkit, „akinek vándorbotot kellett a kezébe vennie, hogy értékeinket megőrizze”. Odüsszeuszt is a választás felelőssége sújtotta, „a küzdelmektől nem menekült meg.” Ez adja a közös sors legelemibb tapasztalatát. A lépésről lépésre történő szó szerinti építkezés, a munkahelyeken való helytállás nehézségeit valószínűleg a legtöbb külföldre emigrált magyar honfitársunk megtapasztalta, de nem tudjuk pontosan, hányan fektetnek közülük komoly energiát abba, hogy az új helyen a magyarság értékeire, illetve ezek továbbvitelére összpontosítsanak. Volt-e, van-e bennük effajta elköteleződés? Besenyi Károly Áron mondhatni életfeladatának tartja mindezt, és már azzal megteszi a tiszteletadás fő gesztusát, hogy a művet szüleinek, feleségének, gyermekeinek és unokáinak ajánlja, minthogy ezt a generációs vonalat követi végig a könyvében is 1907. február 21-től, Kibédi Varga Katalin születésétől egészen napjainkig, Kolozsvártól Argentínáig – követve a Garabosi család történetét. A család ugyan a trianoni döntés következményei hatására már ebben az időszakban elveszíti egykori polgári életét, a második világháború időszakában, a front közeledésével pedig menekült státusra tesznek szert. Útjukat légiriadók, katonai teherautók, háborús állapotok kísérik, menekülttáborokba kerülnek először Ausztriában, Németországban, majd hajóval jutnak el Argentínáig.
A mű olvasása révén megismerkedhetünk a tudományos közeggel is. Károlyt, a mű egyik főszereplőjét a nyelvismeret és a tudományok tisztelete vezeti el odáig, hogy az argentin társadalom megbecsült tagja legyen. Az idő múlásával keresett tanár lesz (matematikát és fizikát tanít gimnáziumban és elemi iskolában), később Londonba jár továbbképzésekre. Két támasza van az úton: az egyik Isten, a hit, a másik pedig a tudás, valamint a tudományok iránti elköteleződés és a tanári pálya vonzalma, amelyet a tudományos életben, oktatásfejlesztésben való közreműködése is megerősít. Megismerkedünk ezek kapcsán a Garabosi által elnevezett Szent István Kollégium alapításának és fejlesztésének a történetével, a Bariloche-i Magyar Egyesület működésével, amely hozzájárult a magyarságismeret bővítéséhez, a hazaszeretet elmélyítéséhez és az óhaza iránti hűség erősítéséhez. Besenyi Károly Áron mindezek bemutatásával egyfajta magatartásideált közvetít az olvasónak, melyhez közvetlenül kapcsolódik a Tanka László által létrehozott misszió, aki a Panoráma Világklub alapító elnökeként, a magyar világtalálkozó létrehozójaként szintén az odüsszeuszi sorsok enyhítését célozza azáltal, hogy megszervezi ezeket a világ sok pontját összekapcsoló találkozókat (közreműködésével létrehozták a Panoráma Világklub-lánc egyikét, a Patagóniai Világklubot) és következetesen képviseli a magyarság összefogására irányuló alapkoncepciót.
Felelős kiadóként nagyban hozzájárult ahhoz, hogy történelmi, kulturális és családi szempontok alapján tudjuk mérlegelni, mi fontos az életben, illetve milyen többletet ad számunkra a világban saját identitásunk.

A könyv a Panoráma Világklub kiadásában jelent meg Budapesten, 2022-ben.

 

Besenyi Károly Áron: Pannóniától Patagóniáig. Argentínába sodródott magyar család Odüsszeiája

 A könyv bemutatója 2022. május 24.  16 órától lesz a Károlyi Étteremben (1053 Károlyi u. 16 (bejárat a Ferenczy István út 3.szám felől)).