Geometrikus szeretők állják el az utam.
Arcom észrevétlen olvad a látképbe,
eltűrve minden pillanatnyi ellenvetést.
Tovahasadnak mögöttem az utcák,
tört fényű neoneső süt.
Abroszfutam neked
Az asztalon előttem
te állsz hirtelen.
Körbe-körbe rajzollak,
végül veled töltök egy éjszakát.
Az éjszakát, ha körbe-körbe
rajzolom veled,
Te állsz előttem,
te kis érdemtelen.
Veled, veled leszek nélküled,
soha többet, egy éjszakát.
Érdemes eltűnődnöm,
mit rajzoltam hát.
(1985)
Geometric splendor
Geometrikus szeretők állják el az utam.
Arcom észrevétlen olvad a látképbe,
eltűrve minden pillanatnyi ellenvetést.
Tovahasadnak mögöttem az utcák,
tört fényű neoneső süt.
Visszanézek és látnom kell,
geometrikus szeretők állják el az utam.
Nem tagadom, jól szórakozom.
(1985)
Unhappy graffiti
Boldogtalan falrajzait olvasod
magányom tűzfalainak.
Festékszórta, letűnt napok
eltakarják az arcomat.
Napról napra egyre csak
ereszkedem a végtelenbe,
vadrózsás házfalak kiúttalan tövébe.
A töviseket megkapom az útra,
hogy egyet-egyet otthagyjak
majd a találkozásoknál.
Eszeveszett türelemmel
továbblép a gondolat.
Nincs álom, mely megszakadna,
nincs tüzem, mely lelohad.
Ez lenne az utam hazafelé?
(1987)
Apropó, hirdetés!
Széteső mondatok újrahasznosítását
szelektív emlékezettel
jövő időben vállalom.
Prózai ok: nyers anyagi.
Elszámolás lírában.
(2005 k.)