Borsodi L. László | Mind megmondták­*

Borsodi L. László 2020. július 30., 15:16

Az egyik idézte, hazádnak rendületlenül, a másik szavalta, ne hagyjátok a templomot. Volt, aki fogcsikorgatva zokogta: ha nem lehetsz már benne szálfa, legyél hát cserje, vagy legyél csak gyom. És volt, aki követelőzött, adjátok vissza a hegyeimet, és volt, aki lázadt, elegünk van már, elegünk, és volt, aki meggyőzött, az álmok nem hazudnak.

Márton Árpád: Kitekintés (olaj, tempera, 62 × 46 cm, 1982)

Az egyik idézte, hazádnak rendületlenül, a másik szavalta, ne hagyjátok a templomot. Volt, aki fogcsikorgatva zokogta: ha nem lehetsz már benne szálfa, legyél hát cserje, vagy legyél csak gyom. És volt, aki követelőzött, adjátok vissza a hegyeimet, és volt, aki lázadt, elegünk van már, elegünk, és volt, aki meggyőzött, az álmok nem hazudnak.

Hittem nekik, velük sírtam, együtt mormoltuk fogak közül, növesztik titkon szőrüket már a hatalmas meszelők, de voltak, akik útközben orra buktak, és nem álltak fel, nem lehet, bizonygatták, és voltak, akik felálltak, de nem tartottak velünk, más utakon mentek: hazádnak rendületlenül légy híve Svédországban, nem hagyták a templomot, a templomot s az iskolát Kanadában, s szálfa vagy gyom, ki tudja, mik lettek Németországban, a hegyeket pedig Amerikából követelték vissza, és voltak, akik álmaikkal gyermekeiket sem tudták itthon tartani, és voltak, akik… mindegy…

Csak én tudom, csak te érted, mit ér a templomon a mázsás lakat, a bejáratnál a döglött galamb, a falakról málló vakolat. Csak bennem, csak benned ég tovább az erdő, csak minket horzsol már az alkonyat. De hol lesz a fiad, és hol a lányod, ha egyszer mégis megvirrad?

 

* Az Estére megöregszel című ciklusból. A versben jelöletlen idézetek olvashatók Farkas Árpádtól, Ferenczes Istvántól, Kányádi Sándortól, Magyari Lajostól, Reményik Sándortól, Sütő Andrástól, Veres Pétertől, Vörösmarty Mihálytól és Wass Alberttől.

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2020. júniusi számában)