Bandi egy nap már többször is elhányta magát a bűztől. Ez egyáltalán nem esett jól neki, ugyanis a krónikus alkoholizmusa miatt évek óta gyomorrákkal küzdött, ráadásul nem volt túl költséghatékony, mert így kétszer annyi sört kellett meginnia ahhoz, hogy végre berúgjon.
Bandi egy nap már többször is elhányta magát a bűztől. Ez egyáltalán nem esett jól neki, ugyanis a krónikus alkoholizmusa miatt évek óta gyomorrákkal küzdött, ráadásul nem volt túl költséghatékony, mert így kétszer annyi sört kellett meginnia ahhoz, hogy végre berúgjon.
Szerencsére a felesége, Piroska, korántsem volt ily költőien érzékeny a szagokra, őt inkább a vizuális ingerek zaklatták fel. Így aztán mikor látta Bandit hányni, ő is mindig kidobta a taccsot. Hiába zárták be az utcára néző hálót, hiába szegeztek fel az ajtóra egy két méterszer két méteres dunyhát, még így kis kiszivárgott a buké. Már egy hete éltek így, és még hátravolt négy teljes nap, de ki kellett bírni.
Kedd óta már csak a kinti budit használták, mintsem hogy elmenjenek a szoba előtt és mivel a fürdő is arrafelé volt, a tisztálkodás örömeiről is nagyvonalúan lemondtak. Tegnap meg is jegyezték a Kis Pegazusban, ahová Bandi palackos Kőbányaiért meg gyomorkeserűért ment, hogy állhatatlan a szaga. Pontosan idézve Sanyit, a kidobófiút, dögszagod van, Bandi, hogy az Isten verjen meg.
Sanyi nem tudta, de ez a bűz elsősorban nem Bandi személyes higiéniájának hiányából adódott. Nem is sejtette, hogy nagybátyja, Miska egyre rohamosabban oszló teteme okán Bandiék milyen nehéz időszakon mentek keresztül. A tűrhetetlen szag miatt az idős házaspár igyekezett a lehető legrövidebb időt benn tölteni a házban.
Bár a tomboló kánikula felgyorsította a bomlást, előnyökkel is járt, hiszen Bandinak könnyebben beütött a pia. Ilyenkor lefeküdt egy bokor alá a porba, és válogatott káromkodások formájában mormolt magának esti mesét. Miután elbóbiskolt, köré gyűlt a baromfiudvar, a tyúkok, a libák és Pista, a pulyka gazdájukhoz bújva vigyázták annak könnyed álmát.
Piroska a verandáról nézte a vidéki idillt, vagyis úgy tett, mintha nézné, mert az egyre súlyosbodó szürke hályogja miatt már nem látott teljesen tisztán. Miközben szotyizott, az járt a fejében, egyáltalán minek engedték meg Miskának, hogy beköltözzön hozzájuk. A nő nem a jó memóriájáról volt híres, így még csak nem is derengett neki, hogy egykori szomszédjuk azért kéredzkedett át hozzájuk még a télen, mert ráomlott a nyárikonyha, amiben élt.
Hétfőn végre megérkezett postás Gyurka a nyugdíjakkal együtt. Meghozta a Miskáét is. Piroska minden bankjegyet kétszer átnyálazott, összesen hetvenötezer-hatszázkilencven forinttal lettek gazdagabbak, ehhez Miska nyugdíja huszonháromezer-négyszázöt forinttal járult hozzá. Miután eltette a pénzt, átment Julikáékhoz, akiknek volt vezetékes telefonjuk, és kétségbeesve felhívta a körzeti orvost, hogy bejelentse lakótársuk, Kovács Mihály halálát.
(Karantének)
{K1}