Sikerkönyvből sikerfilm? Minden adott ahhoz, hogy így legyen. A szeretet nehézsége, bonyolultsága, meg nem értése és tragédiája egy anya és a lánya történetén keresztül. Szabó Magda megrázó erejű regényéből, a Pilátusból készítette első egész estés filmjét Dombrovszky Linda. A rendezővel Kovács Zsófia beszélgetett a Hajónapló oldalán.
A regény alapján készült 74 perces filmet 16 nap alatt forgatta le Dombrovszky Linda. Az alkotás Európa és az Egyesült Államok számos fesztiválján siker aratott és elismerésben részesült. Külföldön és itthon is nagy az érdeklődés a film iránt, a magyar nézők halottak napján láthatják majd a televízióban.
– Az interjú előtti napokban olvastam újra a könyvet, és ismét felzaklatott, felidegesített, megrendített és elgondolkodtatott: miért ilyen nehéz jól szeretni? Az első olvasásélményednél belőled mit váltott ki?
– Egy mondat keltette fel az érdeklődésemet, ami annyira megfogott, hogy azóta is gyakran idézem. Jelenits István fülszövegében Nemes Nagy Ágnes A szomj című verséből ragadott ki egy sort: „Szeretsz, szeretlek. Mily reménytelen.” Az idézet alapján egy férfi-nő viszonyra asszociálnánk, de valójában, ha jobban belegondolunk, egy anya-lánya kapcsolatra is vonatkoztatható. Nagyon érdekelt, hogy egy regény formájában mit jelenthet ez az ambivalencia. Szerintem nagyon szép választ kapunk rá, ezt szerettem volna a filmben is megfogalmazni: a Pilátus a szeretet gyakorlásának nehézségéről és lehetetlenségéről szól. Érezhető a kölcsönös szeretet, a másik iránti figyelem, érdeklődés, de valahogy ez a szeretet mégis mindig akadályokba ütközik anya és a lánya részéről egyaránt, nem tudják úgy szeretni egymást, ahogy a másiknak szüksége lenne rá. Szabó Magda regénye egyébként ennél többrétű – állandó flashbackjeivel, múltbeli történeteivel –, de engem a fent idézett sorból kiindulva ez a kapcsolat érdekelt, és biztos voltam benne, hogy a film az anya-lánya viszonyra kell hogy helyezze a hangsúlyt, ezért is szűkítettük le erre a szálra az adaptációt. A bemutatót követően hasonló hatást váltott ki a nézőkből a film, mint amit te is megéltél a könyv olvasása közben: miért beszél el két ember egymás mellett folyamatosan, és miért ilyen bonyolult a szeretet? Mert valljuk be, nagyon bonyolultnak tűnik.
– Szabó Magda ábrázolása olyan részletes, karakterleírásai annyira érthetőek, csodálatos belső monológokkal. Filmes szakemberként segített vagy inkább korlátozott és Szabó Magda keretei közé szorított?
– Nem a Pilátus az egyetlen Szabó Magda-regény, amit olvastam, és annak ellenére, hogy több adaptáció is készült a könyveiből, korábban mégsem fordult meg a fejemben, hogy filmet kéne valamelyik történetéből rendezni. Egyszerűen azért, mert nem adja magát, főleg a múlt-jelen közötti folyamatos ugrálás miatt. Egy film elkészítését anyagilag jelentősen megdobná, ha folyamatosan visszamennénk ötven vagy akár száz évet a történetben, hiszen új korszakábrázolásra lenne szükség, korhű díszletekkel, jelmezekkel. Ezért a forgatókönyvben a számunkra legérdekesebb és legfontosabb elemét emeltük ki és mutattuk meg a regénynek, az anya-lánya közti viszony (le)épülését, fázisait, lépcsőit, mely szinte végig jelen idejű. A Szabó Magda által leírt hangulat, atmoszféra és cselekmény ezen a szálon teljesen visszaköszön, keveset változtattunk rajta, úgy is mondhatnám, hogy a film hű maradt a regény lelkéhez.
– A könyvben a lány, vagyis Iza párkapcsolatai is hangsúlyosak, a volt férj, Antal és az aktuális társ, Domokos. A filmedben mekkora fókuszt kapnak az anya-lánya viszony ábrázolása mellett?
– Abban biztosak voltunk Somogyi György és Szélesi Sándor forgatókönyvírókkal, hogy mindkét férfi – Domokos és Antal is – szükséges a történetbe, mert Izát általuk jobban meg tudjuk határozni. A könyvet jellemző belső monológokat nem váltottuk ki narrációval vagy belső hanggal, ez lett volna talán a könnyebb út. Ilyen „segítséggel” nem éltünk, a karaktereken, a rezdüléseken, dialógusokon keresztül mutatjuk meg Izát: ezért is akartuk mindkét férfit megtartani a filmben, csak az volt a kérdés, milyen mértékben. Ezen a ponton nyúltunk bele a könyvbe, mert Domokos sokkal nagyobb teret kapott a filmben. A dramaturg, Goda Kriszta javaslatára tereltük jobban erre a párkapcsolati síkra a történetet, de mindig az anya vonatkozásában, mert a fókusz a lány és az anyja közötti kapcsolat kellett hogy maradjon mindig. Domokoson keresztül érzékelhető a filmben, hogyan viszonyul Iza akár a munkájához, akár egy férfihoz. A regényben Antal külön fejezetet kap, a filmből ezt kihagytuk, mert a múlt része – ugyanez igaz az apai szálra. Szabó Magda részletesen mutatja Vince történetét, de a filmben nem tartottuk szükségesnek, így is érzékelhető, hogy Iza apás volt.
A teljes interjú a Hajónapló oldalán olvasható.