„A színpad valahogy rosszul kezdődött számomra. Mindjárt kezdetben túlságosan nehéz szerepeket kaptam, nem volt hozzájuk elég rutinom és tapasztalatom. Ezt a színpadon kellett volna megszereznem türelmes vezetéssel… A film közelebb áll hozzám. A filmben sohasem csalódtam és a film sem csalódott bennem” – vallotta a szerepléssel és a filmmel való kapcsolatáról Karády Katalin.
Zilahy Lajos, a Halálos tavasz írója (és a film producere) máig az egyik legismertebb szerzőnk külföldön. 1938-ban létrehozta a Pegazus Filmvállalatot, aminek első filmje, a Süt a nap – a sztori alapjául szolgáló darab színpadi sikerével ellentétben – a mozikban bukás volt. Egy évvel később Zilahy elővette az 1922-es Halálos tavasz című szövegét. Karádyt Zilahy hívta meg a Fórum filmszínházba (a mai Puskin moziba) próbaszavalásra. A szavalás mellett a Metro vezetője, Mr. Ritchie által készített próbafelvétel miatt választotta ki a szerepre. Bár Kalmár Lászlót tüntetik fel a film rendezőjeként, de Zilahy is jócskán kivette a részét a rendezésből. Ahogy Karády nyilatkozta, az író-rendező nagy hangsúlyt fektetett a filmbéli dalokra, olyan hangulatok kifejezésére, ahol a szavak kevésnek bizonyulnak. Ebben a filmben hallható Nadányi Zoltán és Polgár Tibor Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte kezdetű dala. Ez volt az első Karády-dal, ami nagy népszerűségnek örvendett.
A film a cselekmény tragikus végére való visszatekintéssel kezdődik, akár az eredeti regény dzsentritörténete, amit a film kedvéért persze átírtak. Dr. Egry Iván (Jávor Pál) egy hotelszobában feltesz egy lemezt Edit szerelmes vallomásával, leül levelet írni (a regénybeli rég nem látott barát helyett) Józsának, arról, hogy miért fog véget vetni az életének. Amíg a kamera a forgó bakelitet veszi, dörren a revolver.
Ez lett a vesztünk… Részlet a Halálos tavaszból
A nyugtalanító képsorok és a történet kezdete között éles kontraszt van. Egy vidám tavaszi nyitóképet látunk, a reményteli úriember Pestre költözik, az Országos Termelési Központ irodáján áll munkába. Hamarosan szó szerint is a vesztébe, Ralben Editbe (Karády Katalin) botlik, akibe szerelmes lesz. Munkatársával eljut Edit születésnapi báljára, és bár Edit a végzet asszonya karakterhez hűen igyekszik tudomást sem venni az érte bolonduló férfiról, hamarosan mégis egy pár lesznek. Iván kivesz egy lakást Újlakon, ahol találkozgatni tudnak. Itt játszódik az ikonikus jelenet: amíg Jávor Pál zongorázik Karády táncra perdül és levetkőzik. Kombinéját a preparált mókusra akasztja, aminek műszeme furcsán csillog, ahogy a táncoló nő tükröződik benne. Amíg véget ér a dal visszaöltözik, és hamarosan hazamegy. Hazudozni kezd Ivánnak, aki nagyot csalódik.
A kiábrándulás megtöri a történet linearitását. Dr. Egry elutazik a fővárosból, és találkozik egy kedves nővel, Nagy Józsával (Szörényi Éva), akihez közeledni kezd. Visszatérnek a birtokról Pestre, Józsa bemutatja a tűzoltó (a könyvben katona) testvérének Ivánt. A férfi megtudja Edit apjától (aki könyvbeli tábornok helyett itt civil), hogy volt szerelme Ahrenberg jegyese. Csüggedtségének következtében kártyázni kezd és hamarosan eladósodik, aminek következtében elveszíti a birtokát. Bizalmatlanná és paranoiássá válik, azt hiszi, hogy Józsát látta egy férfival, és a nő hazudik neki. Felpofozza a nőt úgy, hogy az a földre esik, és heves távozásakor kitöri az ajtóüveget. Hamar megbánja erőszakosságát, újra munkába áll a hivatalnál, és valóban megkéri Józsa kezét. Váratlan drámai fordulatok után montázsok sora, és nyugtalanító zene következik. A fatális döntés előtt álló férfi felteszi egy hotelszobában a lemezt, megírja a levelet… és visszatérünk a film nyitányához, a kör bezárul.
Az erotikától fűtött film elsöprő sikert aratott, rengeteg jegyet váltottak rá, viszont prűdebb körökben botrányt váltott ki, ahogy 17 évvel korábban a regény is. A könnyed vígjátékok és hebrencs lányok után a közönség éhezett egy tragikus drámára, és egy ízig-vérig nőies (és végzetes) sztárra. A Halálos tavasz Karádynak meghozta az ismertséget, sorra keresték fel filmproducerek új szerepekkel, újságírók interjúkért, és persze kialakult körülötte egy lelkes rajongótábor is. Színpadi- és filmszerepeket egyaránt kapott, népszerűsége egyedülálló volt a kor színésznői között. Szerepelt még Zilahy-filmekben, mint A szűz és a gödölye és a Hazajáró lélek. Filmbéli párja, Jávor Pál, a magyar férfiideál a kultikus film idején már a karrierje csúcsán járt. A következő években együtt játszottak még az Erzsébet királynéban, Az egy tál lencsében, az Ópiumkeringőben, a Makrancos hölgyben, Valamit visz a szélben és a Szováthy Évában. Mindkét színész életét kettétörte a németek bevonulása: 1944-ben Karádyt kis híján agyonverték a náci Gestapo emberei, Jávort őrizetbe vették, majd fogságba vetették zsidó származású felesége miatt. Kiálltak a zsidók mellett, Karády sok embert bujtatott a nyilasok elől. Mindketten emigráltak Amerikába, Jávor hamarosan hazatért, a New Yorkban letelepedett Karády honvágya ellenére sosem utazott haza a későbbiekben.