Szőcs István író, szerkesztő, művelődéstörténész életének 93. évében elhunyt Kolozsváron.
Szőcs István (Marosvásárhely, 1928. augusztus 2. – Kolozsvár, 2020. szeptember 10.) Aranytoll díjas erdélyi magyar író, újságíró, kritikus, műfordító, tagja volt a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának (2005). Írói álneve Sós Péter.
Szőcs István író, szerkesztő, művelődéstörténész életének 93. évében elhunyt Kolozsváron.
Szőcs István (Marosvásárhely, 1928. augusztus 2. – Kolozsvár, 2020. szeptember 10.) Aranytoll díjas erdélyi magyar író, újságíró, kritikus, műfordító, tagja volt a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának (2005). Írói álneve Sós Péter.
Elemi és középfokú tanulmányait szülővárosában, Marosvásárhelyen végezte, a református kollégiumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányokat a kolozsvári egyetemen folytatott, 1951-ben pedagógia-lélektan szakos tanári oklevelet szerzett.
Pályáját az Ifjúsági Könyvkiadóban kezdte, 1958 és 1968 közt az Utunk, 1968 és 1989 közt az Előre szerkesztője. 1989-ben vonult nyugdíjba. Az 1990-es évek közepétől a kolozsvári Helikonnál főmunkatárs. Irodalmi és színikritikái, művelődéstörténeti esszéi, nyelvészeti vitacikkei sajátos színt jelentenek az erdélyi magyar irodalomban. Nagy ismeretanyaga és polemizáló hajlama gyakran hozzásegítette a határokon túl élő magyar kisebbséget az értékek mentén való tájékozódáshoz. Kétezernél több publicisztikai írása jelent meg a fent említett orgánumokban. 20. századi klasszikus magyar írók (Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Makkai Sándor, Kós Károly, stb.) műveit adta közre jegyzetekkel, bevezetésekkel.
(Forrás: Wikipédia)