Rejtett vad vér forr itt lusta erekben,
s mondod erény a húsevés, de mi sejtjük;
húsevő álmában vér az igazság,
ezt a kettős életet élő tudja,
ez csak földi bölcsesség, de ki érti?
Cinkék vérét mancsáról nyalogatva,
törleszkedve dorombol, úgy követelné:
Szívem a vad vadász pihenne, cirógass!
Harc és béke eggyé válva – nem értem.
Nézd csak, ott a fotelben szunnyad az ösztön,
ahogyan bennem is a film alatt.
Macska 1.
Macska, pók, denevér – nézd, emberi sorsok,
filmek a nagy filmben, megfestik az estét.
Cikkan a vadság, visszajövök vacsorára,
szól, addig a reklámblokk lepereghet.
Rejtett vad vér forr itt lusta erekben,
s mondod erény a húsevés, de mi sejtjük;
húsevő álmában vér az igazság,
ezt a kettős életet élő tudja,
ez csak földi bölcsesség, de ki érti?
Cinkék vérét mancsáról nyalogatva,
törleszkedve dorombol, úgy követelné:
Szívem a vad vadász pihenne, cirógass!
Harc és béke eggyé válva – nem értem.
Nézd csak, ott a fotelben szunnyad az ösztön,
ahogyan bennem is a film alatt.
Macska 2.
Mindenki alszik. Száz éve történt.
Ez már csak emlék vagy létpótló élmény?
Kihunyt romvulkán, dermedt magma-kamra,
vagy feltör még a láva alóla?
Bárhogy is lesz majd, mi nem akartuk,
csak a történelem kifogott rajtunk,
de újraszülethet, ami már nincs is,
macskakölyökből kardfogú tigris.
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. szeptember 26-i számában.)