Pál-Lukács Zsófia | Bemutatták Molnár Zsolt Trianon-kislexikonát

2020. október 01., 16:20

Arról, hogy a lexikon nemcsak az általános és a középiskolásokat tudja megszólítani, hanem azokat is, akik valamilyen módon kapcsolatban állnak a trianoni döntés következményével, engem már a könyvbemutató is meggyőzött. Először is a könyv adatain időztem el. Nem gondoltam, hogy ennyi fogalmunk kapcsolódik Trianonhoz mint posztgenerációs traumához, ahogyan Balázs Géza nevezte.

Már a Molnár Zsolt Trianon-kislexikon (IKU-TÁR 18–19.) című munkájának könyvbemutatójára szóló meghívó is jelezte, hogy a Három Szerb kávéház színvonalas rendezvénynek ad helyet. A könyv időzítése és témája mellett (de idesorolnám a műfajiságát is) a bemutató szervezője, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda neve és múltja is ezt az előfeltételezést támasztották alá. Köszöntőt mondott Balázs Géza professzor, Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa és Dunai Mónika, Rákosmente országgyűlési képviselője. S kicsit én is úgy érzem a beszámoló írásakor magam, mint Szilágyi Péter, aki beszédében jelezte, hogy nem könnyű megszólalni a magyar nyelv és kultúra szakavatottjai között.

Molnár Zsoltnak ugyan nincsenek határon túli gyökerei, de tanulmányi évei alatt kialakult benne a Kárpát-medencei szemlélet, amely belátása szerint közelebb vitt a trianoni események megértéséhez. Mint hangsúlyozta, nemcsak azok a települések és állampolgárok érintettek, akiknek élet(ter)ére közvetlen hatással volt a döntés, de azok a hátrányos térségek is, amelyek a perifériára kerültek, s legalább annyira nehezen találták meg helyüket az új igazgatásban. Molnár Zsolt is ilyen településen töltötte gyerekkorát, s természetesen a történetek és események irányították érdeklődését, tájékozódását, melyek között felnőtt. A Trianon-kislexikon több mint 800 címszót tartalmaz a jelölt történelmi törésről, előzményeiről és utótörténetéről (ezek főként fogalmak, földrajzi nevek és személynevek magyarázatai).

Arról, hogy a lexikon nemcsak az általános és a középiskolásokat tudja megszólítani, hanem azokat is, akik valamilyen módon kapcsolatban állnak a trianoni döntés következményével, engem már a könyvbemutató is meggyőzött. Először is a könyv adatain időztem el. Nem gondoltam, hogy ennyi fogalmunk kapcsolódik Trianonhoz mint posztgenerációs traumához, ahogyan Balázs Géza nevezte. Újszerű megközelítésként értékelte Molnár Zsolt mestertanár ötletét, akit tudós tanárnak nevezett – mint ilyen, a magyar történelem és kultúra továbbhagyományozója.

Szilágyi Péter a könyv érdemei mellett említette a Kossuth téren létrehozott Nemzeti Összetartozás Emlékhelyet is, ahol az 1913-as összeírás szerinti helységnevek között mindenki találhat egy-egy pontot, amelyhez csatlakozni, kötődni tud. Ez az összeköttetés mint Trianon szimbóluma többször is megjelent a bemutató során. A lexikon borítóján például az összetartozás a hiányával van jelen. Egy Trianon 1920 feliratú széttört emléktáblából kezek nyúlnak egymás felé.

Dunai Mónika Trianon kapcsán szintén az összetartozást emelte ki mint a magyarság számára továbbadandó közös értéket, amely a multikulturalitás időszakában a magyarság alapértéke kell hogy legyen. A bemutató kapcsán pedig három meghatározó esemény összefonódásáról beszélt. Egyrészt a nemzeti sorstragédiára való emlékezés mozzanataként értelmezte az estét, másrészt az ötven évvel ezelőtt megalakult Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának születésnapjára emlékezett, s ebbe a láncolatba illesztette be Molnár Zsolt könyvét.

A kislexikonról a szerzővel Cservenka Judit beszélgetett, aki elsősorban arra volt kíváncsi, hogy milyen szempontok alapján áll össze egy lexikon. Megtudtuk, hogy a helyszín, évszám, események szempontját bővítette a szerző térben és időben, így ezek mellé rendelte a döntéshez vezető belső és külső okok feltérképezését is. A könyvbemutatón fellépett László Attila kézdivásárhelyi énekes, azon ötven fiatal egyike, aki szerepel a Nyelvünk és kultúránk 50 fiatal szemszögéből című könyvben is, a Kult-Szó Egyesület pedig irodalmi műsorral készült. Találó volt az összeállítás, mivel a szétszakított területek neves irodalmi alkotóitól szavaltak, többek közt Kányádi Sándor, Tolnai Ottó, Gál Sándor, Vári Fábián László, majd Illyés Gyula írásaiból. Magammal hoztam Tolnai Ottó a bemutatón elhangzott Vitéz nagyanyám című versének zárósorait: „ott voltunk igazán együtt / A sárban.”