Körfűrész visít
kétségbeesetten.
Atyámfiai
atomreaktor híján
felaprítják tűzrevalónak
az őszi verőfényt.
Körfűrész visít
kétségbeesetten.
Atyámfiai
atomreaktor híján
felaprítják tűzrevalónak
az őszi verőfényt.
A fákról
kövér verejtékcseppek
hullanak,
ráncos húgaim
füles kosarakba szórják,
s elrakják télire.
Ablakom alatt
bővérű ludak rekedt gágogása
ájtatos falusi zsoltár.
Biciklis fekete angyalok
röpködnek álmosan.
Égő csipkebokrokban
kék kötényes istenek
gyűjtik a lekvárt.
Mózes bátyám
pálinkát főz a pince mélyén.
A kőtáblákat
jó néhány éve összetörte,
s kikövezte velük
az udvarát.
Most részegen,
gyanútlanul,
de némileg bandzsítva
új törvényekre oktatgatja,
szilvóriummal itatgatva,
vendégét: a költőt.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2020. szeptemberi számában)
{K1}
{K2}