A krónikás messziről jön,
nagy háborúkból, arannyal
hímzett miseruhák és színes-
rojtos templomi lobogók
századokat befogó
örmenetéből, latin nyelvű
tömjénes ministrációk
bódulatából, s míg a fülében
az Introibo ad altare Dei nevű
patak csobog, a történelmi
körmenetet anakronisztikus
mai snittek állítgatják meg.
1.
A krónikás messziről jön,
nagy háborúkból, arannyal
hímzett miseruhák és színes-
rojtos templomi lobogók
századokat befogó
örmenetéből, latin nyelvű
tömjénes ministrációk
bódulatából, s míg a fülében
az Introibo ad altare Dei nevű
patak csobog, a történelmi
körmenetet anakronisztikus
mai snittek állítgatják meg.
2.
Van helyzet, amely csak
paradoxonnal fejezhető ki:
a p.-i parókia már a
megépülése pillanatában
is 800 éves volt. A történet
hosszú, kezdete azokba az
Árpád-házi időkbe nyúlik,
mikor a tett és következ-
mény konfliktusait még nem a
filozófusok mérlegelték, s aki vasárnap a
templomot elkerülte – bűnös
tettének következménye
egyenesen a hátán csattant.
Ekkor épült tíz kicsi
gömörországi falu közé (a száz
évvel előbb kiadott királyi
pátensnek megfelelően)
az a p.-i templom is, amelyről
e krónikában szó van.
3.
A parókia mellett folyó
emlékpatak a forrásához kap,
mintha szívéhez: hol vannak
már a tavalyi havak, je-
gek s a vízmosta tavalyi
kövek!, a falakban a kő már
nem kő, csak épületanyag,
más jelrendszerekben őrzi
nyolcszáz esztendős titkait.
A temető medrében koponya-
asszonáncok, a földből
elmeszesedett ómagyar
ragok fordulnak ki, a román
idomú templom oszlopain
lefutó s a talpkőre hulló
stilizált tölgy-saroklevelek va-
lóságos fák valóságosan
lehulló lombjával keverednek.
4.
A Halotti Beszéd legelső
változatát visszhangzó p.-i
templom falai nem könnyen
adták meg magukat a rontó
időnek. 800 esztendő és
Trianon, az 1920-as második
Mohács kellett hozzá, hogy
döntés szülessen: új templom
kell a falunak. S a falu egy
új és idegen országban
vadonatúj templomot épített
magának, papja az alapkő
ünnepélyes letételénél ek-
képp bölcsködött: ha a tér
valóság, akkor az idő le-
hetőség, melyet a kisebbségnek
üstökön kell ragadnia. A falu
száján e szárnyas igazság
(benne az „üstökön” szó kicsit
megrövidítve) máig él és
szárnyal.
5.
P. a háborút követő
interregnum üres dobozában
egy ideig gazdátlan dióként
zörgött, míg végül pontosan
az új ország déli határvonalán
találta magát, a faluban
akkor született a ma már
közismert nóta a nagy sárról
s a csempészló nyomáról,
amely a fináncnak árulkodó
jel: a templomépítés
számvitelében a csempészek
jövedelme jelentős tétel volt
(micsoda herézis!). A filozófus
pap pedig a történelmi
kövekből új parókiát
építtetett.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2020. októberi számában)