Török Sophie korai költészete kérdésekre építkezik. Kik vagyunk? Mit kezdjünk a magánnyal? Mi a feladata egy anyának? Kései verseiben letisztult, tömény költészetet kapunk, tragédiák visszhangját.
Az irodai segédtisztként dolgozó Tanner Ilona munkahelyét hátrahagyva 1921. január 15- én házasodott be az irodalomba. Babits Mihály feleségeként költői és írói munkásságára nagyobb fény vetül. 1922-től férje kezdeményezésére Török Sophie néven publikálja műveit, ezzel állítva emléket Kazinczy Ferenc feleségének. A fiatalasszony mentorként tekint Babits Mihályra, mélyen érző, gondoskodó hitves, ügyintéző, Babits gégeműtétjét követően önfeláldozó ápoló, de legfőbbképpen szenvedélyes, termékeny alkotó vált belőle. A két irodalmi zseni mentsvárként élte meg a pusztán kéthónapnyi ismeretség után kötött házasságot.
Édesapja halálát követően a huszonkét éves Tanner Ilonára hárult a család eltartásának minden kötelezettsége, így nem csoda, hogy írásaiban hiteles képet fest a nehézségekről. Babits Ady Endre özvegyével, Csinszkával (Boncza Berta) fenntartott kapcsolata 1920-ban véget ért, a Nyugat első nemzedékének kulcsfigurája megértő, hűséges társra vágyott. A partneri gondoskodás Török Sophie költészetéből erőteljesen visszaköszön. Babits Mihály 1938-as gégeműtétje után a költőnő életében a legfontosabb feladat férje ápolása volt. Nem csoda, hogy alkotói válságba került. Költői hangja Babits 1941-es halálát követően tért vissza. Az 1948-ban napvilágot látott Sirató versei eltávolodnak a korábbi kötetek identitáskereső hangvételétől. Török Sophie soraiból a gyász, az elengedés nehézsége köszön vissza. Letisztult, tömény költészet.
Ahogy a 20. század számos nőírójának életműve háttérbe szorult, úgy Török Sophie-t is méltatlanul elfeledték, holott versnyelve hozzáférhető, műveinek üzenete pedig a jelenkori olvasó számára is aktuális lehet. A problémák áthidalásának, a boldogság keresésének vágya mind verseiben, mind pedig epikus alkotásaiban tetten érhető. A Hintz tanársegéd úr című regény főhőse, Kasper Irma halálosan szerelmes Hintz Pál vezető medikusba, akit a klinikán egyszerűen „adjunktként” tartanak számon. A laboratóriumban tevékenykedő orvosnő csillogó szemekkel figyeli az adjunkt minden mozdulatát, és olyannyira szerelmes lesz a számára szinte teljesen ismeretlen férfiba, hogy hisztériás rohamokban tör ki. Amikor azonban viszonyuk elmélyül, csalódik. Az 1934-es regény egy beteljesületlen szerelem nem mindennapos kálváriáját mutatja be. Ha napjaink szerelmesei nem is küzdenek neurotikus tünetekkel, a viszonzatlan érzelmek ugyanúgy fájnak nekik is. Török Sophie költészetében a természet szoros összefüggésben áll a versek beszélőjének lelkiállapotával, függetlenül attól, hogy hasonlít-e egyik a másikra, vagy éppen ellentétező párhuzamokat alkotnak. Szeptember című verse az ősz nyugalma és az elmúlás között alakít ki párhuzamot. Az alkotás idilli felütését követően jelenik meg a halálmotívum: „Mint tejes nedvesség a kövér fák duzzadó / héjjából, úgy csorog az égből a tejeslágy / szeptemberi nap. Némán ragyog a világ, (…) óh, halál!”
Egy fiatalkori abortusz miatt Török Sophie nem lehetett anya. Az Asszony a karosszékben huszonharmadik darabjának zárlata szívbemarkoló egyszerűséggel mutatja be a gyermektelenséggel járó vívódásokat: „a borzas kotlót irigylem. Betelt / élete kéjes nyugalmát: amint / meleg szárnyai alá / rejti tengernyi csibéjét”.
Miért érdemes elmerülni Török Sophie életművében, miért jó olvasólámpáink fényét soraira irányítani? A Baumgarten-díjas költőnő művészetében nem akart másabb lenni annál, aki valójában volt. Azzal a hitelességgel alkotott, amit kortársaitól, a Nyugat első nemzedékétől megszokhattunk.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2020. októberi számában)