Helyőrség | Dokumentumfilm készült Pap Lászlóról, az 1956-os forradalom kiemelkedő református alakjáról

Helyőrség 2020. november 13., 11:27

Európa-szerte ismert és elismert tudós, a Nemzetközi Vöröskereszt embermentő munkatársa, nemzetközi egyházi szervezetek vezetőségének tagja, az egyházi újjáépítés vezetője volt Pap László, a budapesti református teológia Ószövetség-professzora. A megalkuvásra képtelen polgárt, a református lelkészt, a jó pedagógust, a viszontagságos XX. század és az 1956-os forradalom egyik legjelentősebb egyházi emberét ismerhetik meg a róla készült dokumentumfilmből. A film rendezőjével, Szakács Sárával Balogh-Zila Teodóra beszélgetett a Református.hu oldalon.

Pap László református teológiai professzor – Fotó forrása: Református.hu

– Tizenkét éve annak, hogy Szakács Sára felütötte a Reformátusok Lapját és a szeme elé került egy cikk Pap László teológiai professzorról, református lelkészről. Valóban elég volt egy írás ahhoz, hogy egy új film szikrája legyen?

– Igen, azt hiszem, elég volt. Aki hisz, tudja, hogy nincsenek véletlenek. Az említett újságban jelent meg velem beszélgetés Gulyás Lajos lelkipásztorról, hiszen a róla szóló filmet akkor fejeztem be. Ugyanebben a számban volt szó Pap Lászlóról is. Azelőtt ugyan hallottam róla, de nem tudtam, kicsoda. Amikor többször elolvastam az őt méltató írást, szembesültem azzal, hogy az Úristen rám testálta ezt a feladatot. Tizenkét évbe került, amíg a film láthatóvá vált.

– Gulyás Lajos mártír lelkipásztor, a Mindszenty-perben elítélt plébános, erdélyi hívek és 1956 kapcsolata, most pedig Pap László élete – csupán néhány példa, milyen témákat dolgozott fel Szakács Sára. Filmjeiben a kommunizmus és szocializmus által meghurcolt keresztyén emberekre fókuszál. Miért pont ez az időszak inspirálja és miért ezek az életutak?

– Meg vagyok győződve arról, hogy mindenkinek megvan a kijelölt útja. Ötvenhatban hatéves voltam. Még megvan az a babám, amelyet annak idején bújtattam és óvtam, hiszen vidéken is elkezdtek pakolni a forradalom hírére. A második világháború után mindenki a legrosszabbra készült: menteni akarták a menthetőt, és persze sok adományt küldtek a forradalmároknak Budapestre. Erről az időszakról szól egyébként az Elsőkézből című filmem. Azt mondhatom, hogy pecsét az életemen 1956. Én is megszenvedtem: tíz évvel később, amikor debreceni diákként megemlékeztem az októberi eseményekről, politikailag megbízhatatlanná váltam, iskolámból eltanácsoltak, és a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezéstől három évig eltiltottak. De ne értse félre, nincsen bennem harag. Külön utakat jártam, és rengeteg tapasztalatot szereztem. Amikor pedig Jézus Krisztussal mint személyes Megváltómmal találkoztam, rádöbbentem, hogy ezzel nyúlt bele Isten az életembe. Csak hálával tartozom, mert így dokumentumfilm-rendezővé lehettem, és talán szélesebb körben mutathatom meg a keresztyén üzenetet.

– Keresztyén üzenet Pap László élete is. Hogyan látja, ismerik, és ha igen, elismerik-e Pap Lászlót? Emlékezik rá kellőképpen az utókor?

– Határozott választ erre nem tudok mondani. Amikor elkezdtem a témát, nagyon sok elutasítással találkoztam, úgy éreztem, a Pap László mellett való kiállás hiányos. Azt most sem tudom, hogy miért, hiszen ő a keresztyéni, krisztusi magatartásnak példája lehet. Ezt a filmben is igyekeztünk megmutatni. Keresztyénként a kívülállóknak látniuk kell, kit képviselünk. Ellenségeinket nem gyűlölhetjük, hanem imádkoznunk kell értük. Ez óriási parancs, amely Pap László életében megmutatkozott.

– A film egy bevezető szöveggel indul: „Érték és mérték. Nem csak reformátusoknak, nem csak lelkipásztoroknak, nem csak teológusoknak, minden embernek.” Mit gondol, hogyan kerül egy nem hívő ember egy református teológiai professzor életéről szóló film elé, és mi tartja a képernyő előtt?

– Ez a kérdés engem is végig foglalkoztatott. Azt hiszem, a vágás dinamikája és a sokszereplős beszélgetések mindenképp segíthetnek. Az említett szöveget azért is helyeztük el, mert a film felépítése általános emberi együttélési, bizalmi szeretetre épülő koncepció: nem ellentmondásokkal találkozunk, hanem a gondolatok továbbfűzésével. A gondolati ív megrajzolásában segített az is, hogy a héber nyelv célvezérelt logikáját közelebbről megismerhettem. Ez egyben Pap László életéhez is visszavezet. Például amikor a zsidómentésben vett részt, megmutatkozott, hogy szellemi gondolkodása és látása milyen cél által vezérelt. A dokumentumfilm utolsó képkockájának felirata: Szeress! – Pap László ezt a parancsot tartotta legfontosabbnak. Tapasztaljuk, hogy bár csupán szeretet tartja meg a világot, ennek ma híján vagyunk.

A teljes interjú a Református.hu oldalon olvasható.