A csodát éld meg, a fényt
rejtsd el az érkező tél elől,
csak magadnak.
Belsődben hivalkodás nélkül
őrizd, büszkén, mintha saját
fényed lenne.
A világ végéről érkező szelek
a delelő nap fémes sugaraiban
fönnakadnak.
A csodát éld meg, a fényt
rejtsd el az érkező tél elől,
csak magadnak.
Belsődben hivalkodás nélkül
őrizd, büszkén, mintha saját
fényed lenne.
Selymes arcodon hordozd úgy,
hogy fénylő mosolyod tőle
tüzesedne.
Ne szólj, mint amikor szavaidban,
jégcsapos mondataidban
a bánat lakik,
fájdalmad ne lássa senki,
titokban rejtsd el mélyen egészen
a végső napig.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2020. novemberi számában.)