Balázsfa, balogfa, májfa,
pattanj az ördög nyakába,
kigyúlnak az esti fények,
tökmagsajtolásból élek.
Lukanénye
Makrancos a Makra-hegy,
ha megunja, balra megy.
Búros, Csurgópuszta vár,
a kiscsizmám csupa sár.
Botrány-hegyen béke van,
mint a késnek, éle van.
Nényei-erdő alján
három néne vár ma rám.
Vasorrú az valamennyi,
vasfüvet fognak szedetni.
Ipolybalog
Balázsfa, balogfa, májfa,
pattanj az ördög nyakába,
kigyúlnak az esti fények,
tökmagsajtolásból élek.
Leánykérés tréfa picit,
a menyasszony ágyát viszik,
két szememnek élmény, áldás:
pünkösdi királynéjárás.
Szerencsefiat keresnek,
kell, hogy újévet köszöntsek,
hegyezd füled, Ipolybalog,
menyecskéid vad angyalok.
Rozsnyó
Rózsáskedvű
híres Rozsnyó,
pincéiben
tölgyfa hordó,
csak az a baj,
nincs mit tenni,
üresen kong
valamennyi.
Rozskenyeret
vehetsz bőven,
szentjánosbogár
itt őrszem,
Rozsnyó maga
aranybánya,
a legtöbb lány
ad magára.
Galagonyás
Galagonyás Kálosa,
ínycsiklandó lángosa,
fokhagyma illata árad,
elűzi a boszorkákat.
Takaros, ősi környék,
vehetsz most jó vadkörtét.
Szivárvány a szélnek sála,
Uzatpanyi felpróbálja.
Csalafinta Rakottyás,
nem talál rá a postás,
béka brekeg, nagy a hangja,
mintha kottából olvasna.
Zádorháza, Hanva
Minden házban van rézváza,
nemes falu Zádorháza,
szemét a nap tágra nyitja,
ha belenéz Bettes Pista.
Sajó partján fogad Hanva,
akarva vagy nem akarva,
Tóth Elemér széllel tárgyal,
megigézi a madárdal.
Újabb költő nevét hallom,
s ha leszáll a méla alkony,
Tompa Mihály sírja mellett
egy fiúcska körmöl verset.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2020. novemberi számában.)
{K1}