De miről is szól a történet? Egy kanadai nagyváros, Toronto jelenkori értelmiségi rétegének életéről, mindennapjairól, gondjairól. Főhősei: Thomas író, Richard ügyvéd, a felesége, Melanie pszichológus, a magyar gyökerű (és identitástudatú) Éva ingatlanügynök, Paul egyetemi professzor, négy fiatal (David, Kenny, Fredy, Suzy) egyetemi hallgató. Valamennyien műveltek, tájékozottak, kezük ügyében, polcon, éjjeliszekrényen mindig ott a könyv, állításaikat filozófusok idézeteivel támasztják alá, azokkal érvelnek.
Nem mindennapi, vagyis nem hagyományos, homogén szerkezetű Böszörményi Zoltán Darabokra tépve című, az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban most megjelent műve. Varga Melindának a könyv borítóján olvasható ajánlója szerint „a kalandregény, a fejlődésregény, az esszéregény egyaránt jelen van” benne. Hozzátenném: megspékelve társadalmi, lélektani, filozófiai és – nem utolsósorban – történelmi részletekkel, utalásokkal. Mozgalmas, változatos, fordulatos, modern, 21. századi nagyregény. Aki ráharap, nem tudja letenni. (Dicséret Részegh Botondnak és a Gyomai Kner Nyomda Zrt.-nek a kiváló grafikai munkáért, kivitelezésért.)
De miről is szól a történet? Egy kanadai nagyváros, Toronto jelenkori értelmiségi rétegének életéről, mindennapjairól, gondjairól. Főhősei: Thomas író, Richard ügyvéd, a felesége, Melanie pszichológus, a magyar gyökerű (és identitástudatú) Éva ingatlanügynök, Paul egyetemi professzor, négy fiatal (David, Kenny, Fredy, Suzy) egyetemi hallgató. Valamennyien műveltek, tájékozottak, kezük ügyében, polcon, éjjeliszekrényen mindig ott a könyv, állításaikat filozófusok – Epikurosz, Leibnitz, Kant, Schopenhauer, Nietzsche, Marx, Hawking stb. – idézeteivel támasztják alá, azokkal érvelnek. Az a tény, hogy ismerik a jelenkori kanadai irodalmat (Éva és Thomas a magyart is), a képzőművészeket, zeneszerzőket, arról is árulkodik, hogy a regényíró mennyire tájékozott e téren, mennyire azsúrban van a kulturális eseményekkel. A klasszikus regényekből ismert szerelmi háromszögek ebben a közösségben sokszöggé szélesednek, összefonódnak, szétbomlanak. (Az erotikus leírások igazán fantáziamozgatók.) Az olvasó erkölcsi nézeteitől függ, hogy miként ítéli meg a házastársak hűségét, vagy inkább hűtlenségét, ezt a többkapcsolatúságot.
A regény fejezeteit egy-egy újsághír vagy valamelyik szereplő naplórészlete, feljegyzése vezeti be. Közvetve vagy közvetlenül ahhoz kapcsolódik a következő rész. Mindjárt a regény elején érdekes eszmefuttatások az embernek Istennel való kapcsolatáról, a gondolkodásról, az emberi természet különbözőségéről. Az egyik felvetett filozófiai kérdésre maga az olvasó is megfogalmazhatja saját válaszát: miért nem teremtette Isten egyformán erényesnek az embereket? Én így válaszolnék: mert a tér- és időteremtő Mindenható nem robotokat kreált saját képmására, hanem (egyedül a teremtményei közül) gondolkodó lényeket, akiknek megadta a választás lehetőségét. A jó és gonosz, erős és gyenge, szelíd és vad, szilárd és ingatag jellem között.
Thomas jegyzetfüzetében a Teremtő valahogy úgy születhetett, akár nála a lakásban a szivarfüst. A mindenségben az apró anyagfelhők „évmilliárdok alatt egybeforrtak, felhevültek, a bennük feszülő energia pörgésre késztette őket, mígnem olyan izzó és szédült gyorsasággal forgó anyagtömbbé váltak, hogy felrobbanásuk elkerülhetetlen lett. És akkor megszületett Isten.”
Csak egy mondat erejéig a regény sokoldalúságának illusztrálására: Kenny és Fredy valós vagy álmodott kalandja kapcsán a parafenomenális (vagy a krimi?) világába is belekukkanthatunk.
Mint történelem szakosnak külön csemegét jelentettek a regény históriához kapcsolódó részletei. Például Richard második világháborús veterán nagyapjának emlékei a harminc repülős bevetésről, avagy az annak idején, a kommunista érában tévedhetetlennek, látnoknak istenített Marx igazi arcának, korántsem makulátlan jellemének felvillantása.
És a trianoni magyar sorstragédia megítélése, amelynek illusztrálására az író közli Borbély Zsolt Attila 2005-ös interjúját Raffay Ernő történészprofesszorral, benne lábjegyzetként gróf Apponyi Albertnek Párizsban, a trianoni diktátum aláírása előtt tartott beszédét. És ugyanide sorolható Éva Magyarországra hazatért barátnőjének, Margitnak Torontóba küldött levele a jelenkori, a nyugati sajtóban elferdítve bemutatott anyaországi helyzetről, a migrációról, a felhúzott déli védőkerítésről, a parlamenti ellenzékről, a kitalált, de világgá harsogott diktatúráról. Pedig a világot mostanság egészen más kellene, hogy foglalkoztassa. Ide kapcsolódik Thomas Larringen író jegyzetfüzetének néhány mondata: „Az emberiséget most másfajta kataklizma fenyegeti: a butaság, az idiotizmus, az elidegenedés, az ön- és természetpusztítás járványa. Orwelli világ vár ránk. A láthatáron dereng.”
Az olvasó megkérdezheti: mire vonatkozik a cím? Mi az, ami darabokra tépett? Böszörményi Zoltán a kérdés megválaszolását az olvasóra bízza. Az olvasottak alapján lehet az emberi jellem, a család (az erotikus sokszög ellenére sehol nincs gyermek), lehet az egész társadalom, lehet a jelenkori világ. Bármelyik is, nagy kár!
Böszörményi Zoltán: Darabokra tépve. Irodalmi Jelen Könyvek, Budapest, 2020.
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. november 21-i számában.)