Ellepik a világot, tű, második hullám: Mondták.
Hallottam magam is: slosszanunk csendben.
Libbenek, hagyom, majd magamba mentem.
Fényvesztő múlás, remény ereje: Kidobták.
Ellepik a világot, tű, második hullám: Mondták.
Hallottam magam is: slosszanunk csendben.
Libbenek, hagyom, majd magamba mentem.
Fényvesztő múlás, remény ereje: Kidobták.
Áttetsző cseppek, mesélték, hogy fáj: látták.
Jönnek, mennek, fehér maszkosak, horizont legvégén.
A nyugalmat s csendet nem hagyja valami békén.
A változás a félelem, látták ijesztő utazását.
Burokba temetnek, észrevétlen: Hallgatok.
Ismeretlen mindez, kellene temetnünk.
Szenvedést tovább lökni: valamit tartogattok.
Nincs idő, s nincs tér, valaki remélt.
A vakcina még csak távlat, de már elég.
Halljunk fehér zenét.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2020. novemberi számában)
{K1}
{K2}
{K3}