Tóth Eszter Zsófia történész tíz könyvet válogatott össze, melyekből, mint írja megismerhető a Kádár-kor. Sánta Ferenctől Sajó Lászlóig, Poós Zoltántól Kiss Ottóig tíz fontos kötet olvasható a Kortárs Online-on megjelent ajánlóban.
Tóth Eszter Zsófia történész tíz könyvet válogatott össze, melyekből, mint írja megismerhető a Kádár-kor. Sánta Ferenctől Sajó Lászlóig, Poós Zoltántól Kiss Ottóig tíz fontos kötet olvasható a Kortárs Online-on megjelent ajánlóban.
Jómagam 1975-ben születtem, a Kádár-korszakban szocializálódtam. Mi voltunk a demográfiai csúcs, fáradt, kiégett gondozónők, tanítók vettek körbe bennünket – Orbán Ottó költő kifejezésével élve: egy sajtszagú, trampli diktatúrában, melynek, úgy tűnt, soha nem lesz vége.
Öröm, hogy a „mi társadalmunk” szocializációs lépcsőit végül csak az úttörőmozgalomig kellett végigcsinálni. Már nem kellett KISZ-tagnak lennünk. Nehéz volt megélni olyan szituációkat, mint például látni azt, hogy az osztálytársamat nem avatták fel úttörőnek, mert a rendszer ellenségének számított – évtizedekkel később mesélte el, hogy a nagypapáját internálták, ezért nem lehetett úttörő. A rendszer, ami befogad, ki is zárhat egy pillanat alatt: rémálommá alakulhat az egész, akár egy balatoni nyaralás is, mint Bereményi Géza novellájában. És mégis, boldogság, mert gyerek voltam, mindenre volt időnk, klassz játékaink voltak (olyanok, amik akkoriban menőnek számítottak), és akik körülvettek, szerettek – és ezek a felnőttek olvastak. Anyukámmal minden évben mentünk a könyvhétre, bújta többek közt a korabeli kortárs irodalmat, úgyhogy a mostani válogatásomban szerepel olyan mű is, amit ő akkoriban olvasott.
[…]
Úgy tűnik, sikeres értelmezési kerete lehet a múltábrázolásnak az aparegény műfaja. Sajó László kötete is ilyen, sőt a Volt időnkben az apa elbeszélését kiegészítik a fiú szövegei. És bár a főhős szerint saját gyerekkora idilli volt, mégis ott van a kötetben a Kádár-korszak minden reménytelensége. Az apa nem valósíthatja meg álmait, végül az ÁVH viszi el a felvételijére, és lesz tanár, iskolaigazgató, majd funkcionárius. Döntéseiben ott van mindig, hogy ami megvalósul, az már a B terv, nem az eredeti, azt kell tehát élhetővé tenni, ami van. És elfogadni, beletörődni a világ dolgaiba.
A teljes cikk a Kortárs Online oldalán olvasható.