Az egyik Vivaldiból bizony dózse lett,
és Dózse akkoriban nem lehetett akárki.
A másik Afrika szarván hajótörést szenvedett
hajós volt, a kalandos lelkű Vivaldi.
Az egyik Vivaldiból bizony dózse lett,
és Dózse akkoriban nem lehetett akárki.
A másik Afrika szarván hajótörést szenvedett
hajós volt, a kalandos lelkű Vivaldi.
Ott halt meg a viharos szomáli vizeken,
s otthon meggyászolta a város, a család.
Az első a trónuson hunyt el, a kezében
jogar. Talán jó volt, talán galád.
Aztán mindenki elfeledte, szavát, arcát
letörölte a gondos gyász. A sírokon kankalin
tanyáz, tarka rovarok, üzekedő kutyák.
A harmadik a muzsikus. Odaát, ha találkoznak,
meghajlik-e a jogar, az evező a violin
előtt? Köszön-e a dózse a muzsikusnak?
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2020. decemberi számában.)