Szinetár Miklós | Lehár Ferenc, az operettkirály

Szinetár Miklós 2021. február 12., 09:05

Kevés olyan kerek életutat ismerünk a zeneszerzők között, mint Lehár Ferenc története. Erről a kerek életről megjelent egy nagyon teljes könyv Klemen Terézia és Margitay Zoltán együttműködéséből: Az operettkirály, Lehár Ferenc életútja, a Pro Museum Polgári Társulás kiadásában.

Megragadóan átfogó ez a könyv, szinte mindent megtudunk a különlegesen tehetséges zeneszerzőről. Szó van benne a családról, a komáromi születésről, a fiatalkorról, a prágai tanulóról és az indulásról, arról, ahogy elkezdi zenében kiteljesedő életét. 

Kevés olyan kerek életutat ismerünk a zeneszerzők között, mint Lehár Ferenc története. Erről a kerek életről megjelent egy nagyon teljes könyv Klemen Terézia és Margitay Zoltán együttműködéséből: Az operettkirály, Lehár Ferenc életútja, a Pro Museum Polgári Társulás kiadásában.

Megragadóan átfogó ez a könyv, szinte mindent megtudunk a különlegesen tehetséges zeneszerzőről. Szó van benne a családról, a komáromi születésről, a fiatalkorról, a prágai tanulóról és az indulásról, arról, ahogy elkezdi zenében kiteljesedő életét. Nem volt könnyű az indulás, nehéz volt a kezdet. Az is előfordult, hogy kinevették, de azután jött az első siker az Arany és ezüst keringő, majd a Bécsi nők, A drótostót – és elindult egy nagy karrier.

A világban ma legtöbbet játszott operett A víg özvegy. Ennek a jövedelméből már négyemeletes bérházat vett Bécsben Lehár Ferenc. A darab születésének körülményei bonyolultak, izgalmasak, várakozásokkal és félelmekkel telve, és diplomáciai bonyodalmaktól terhesek. De végül is világsiker lett! A könyvből megtudhatjuk azt is, hogy még Afrikában a Viktória-tónál is előadták.

Szó van a könyvben a Cigányszerelemről, amely a leginkább magyar műve Lehárnak, aki bár bécsi zeneszerző volt, mindig is magyarnak vallotta magát. Megismerkedünk Lehár Ferenc és Kálmán Imre kapcsolatával, olvashatunk Lehár és Puccini barátságáról, és figyelemmel kísérhetjük sorsát az első világháború idején. Lehár a világháború után érte el sikereinek csúcsát, akkor már mindenütt ismerik. A Cárevics világsikert arat, és megszületik A mosoly országa, ez a már operai igényű remekmű. Ebben a darabban éneklik az egyik legnépszerűbb tenoráriát: „Vágyom egy nő után!” A dalt a nagy tenoristának, Richard Taubernek írta, akivel már korábban barátságot kötött. A Tauber-dal zenei fogalom lett. A könyvben megismerhetjük Lehár életét a világválság és a második világháború idején is. Az életművet „hattyúdala”, a Garabonciás fejezi be.

A kötetben találunk olyan ritka kincseket is, mint amilyen Lehár Ferenc írása az operett alkonyáról. A könyv nemcsak gazdag, hiszen Lehár összes művével megismerkedünk, hanem szép is. Gazdag képanyaggal rendelkezik, szépen szerkesztett, olvasmányos a szöveg, hasznos kiadvány. Napjainkban, amikor olyan nagy divat a feledés, méltó emléket állít egy különleges muzsikusnak.

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. januári számában)