Konrad Sutarski | Lengyelek Magyarországon

Konrad Sutarski 2021. március 23., 07:26

A szomszédság a XX. században szakadt meg. Ettől függetlenül a magyar- országi lengyel nemzetiség továbbra is jelen van a tizenhárom meghatározó magyarországi nemzeti kisebbség egyikeként.

Konrad Sutarski - Fotó: Szöllősi Mátyás

A lengyel–magyar történelmi kapcsolatok gazdag, ezeréves múltra tekintenek vissza. Ez a tény a két nemzet – a Kárpátok északi vonulata mentén érintkező – közvetlen szomszédságára, a királyi házasodási politika következményeként háromszor bekövetkező perszonálunióra, illetve a két nemzet életében gyakran előforduló – néha tragikusan – nehéz időszakokban kölcsönösen és sokszor nyújtott segítségre vezethető vissza, ami aztán ennek köszönhetően mély szimpátiát ébresztett mindkét félben. A szomszédság a XX. században szakadt meg. Ettől függetlenül a magyar- országi lengyel nemzetiség továbbra is jelen van a tizenhárom meghatározó magyarországi nemzeti kisebbség egyikeként.

A Magyarországon élő lengyelek a világban szerte jelen lévő polónia egyik kisebb létszámú közössége. A 2011-es népszámlálási adatok alapján számuk mintegy hétezer körüli, a valóságban ez 10-12 ezerre becsülhető. A történelmi Magyarország területén a XX. század elején mintegy 150 ezer lengyel élt. Az ország lengyelséghez kapcsolódó hagyományai igen sokrétűek. Ennek egyik jellemző forrása a királyi udvari hagyomány, amelyet több alkalommal is formálhattak lengyel származású magyar uralkodók, illetve a velük érkezett lengyel udvartartás, de megemlíthetjük a számos alkalommal megvívott közös harcaink és az elszenvedett vereségek után egymásnak nyújtott segítség révén kialakuló közös hagyományok emlékezetét is. Ugyanakkor a magyarországi lengyelségnek még népi hagyománya is van, melynek tárgyi nyomait a jelenlegi Aggteleki Nemzeti Park területén a hajdani Derenk mint emlékfalu jelképesen őrzi. Ami a magyarországi polónia jelenét illeti, a magyar országgyűlés 1993ban fogadta el a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényt, így a nemzetiségeknek – köztük a lengyeleknek – lehetőségük nyílt (1994-1995-től kezdődően) az önkormányzati intézményrendszerük  létrehozására. A lengyelek központi szerve az 1995-ben megalakult Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat lett (2012 óta Országos Lengyel Önkormányzat elnevezéssel). Helyi szintű önkormányzatok is működnek, továbbá (már a XIX. század végétől) immár hagyományossá vált lengyel civil egyesületek jelen vannak a lengyel nemzetiség közéletében. 1995 és 2006 között a lengyel nemzetiség – a magyar és a lengyel állam segítségével – megteremtette kulturális autonómiájának alapjait, vagyis létrehozta az ehhez szükséges kulturális intézményeit (Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára, jelenlegi nevén Lengyel Kutatóintézet és Múzeum; Lengyel Közművelődési Központ; Lengyel Nyelvoktató Nemzetiségi Iskola), továbbá művészeti együtteseket, lengyel nyelvű médiumokat működtet, lengyel nyelvű újságokat és könyvkiadványokat jelentet meg. 2014-ben pedig a tizenhárom magyarországi elismert nemzetiség – köztük a lengyel is – jogot nyert arra, hogy képviselőjét szószólóként a parlamentbe juttassa.

 

(Sutarski Szabolcs fordítása)

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2018. március 24-i számában)