– Mit akar kend? – kérdé Cseszneki uram.
– Hát – vakaródzott Tekeri sógor – a kedves hitvesit keresném, neki hoztam az új szakajtókat.
– A konyhán van – jött rá a transzspiráció hirtelen Cseszneki uramra –, bent keresse.
Bement Tekeri sógor, majd fél óra múlva, mint aki béresnek szegődött, oly tiszta örömmel jött elő.
Úgy felbukott egy vakandtúrásban Cseszneki uram, hogy meszelyes orrát majd belékólintotta kuvasz kutyájának méretes excrementumába.
– Ej, hogy a bánáti bazsarózsa virágozzék bele ennek a kutyának a fülibe! – mondotta nem kis haraggal, és föltápászkodott, mint akit kemény hasrágás gyötör.
– Tiszteletem! –köszönté őt Tekeri sógor nagy tápászkodása közepette.
– Mit akar kend? – kérdé Cseszneki uram.
– Hát – vakaródzott Tekeri sógor – a kedves hitvesit keresném, neki hoztam az új szakajtókat.
– A konyhán van – jött rá a transzspiráció hirtelen Cseszneki uramra –, bent keresse.
Bement Tekeri sógor, majd fél óra múlva, mint aki béresnek szegődött, oly tiszta örömmel jött elő.
Hetek múlva Cseszneki uram kazalrakásra adá a fejét, tekintve, hogy az aratás végbe ment. Jött is néki segítség Szabó sógor személyében.
– Szabó sógor, én menek a kazal tetejibe, maga meg adogassa a szalmát – mondá Cseszneki uram és felmászott a lábtón.
Szabó sógornak sem kellett több, elhúzta a rétolyát, és bément Cseszneki uram hitvesihez cseverészni. Amikor megtörtént az egzekúció, Cseszneki uramat a fene majd megeszé, és még ennek tetejibe majd behugyozá. Szabó sógor kikullogott az ajtón, a lajtorját a kazalhoz támasztotta, így Cseszneki uram le tudott rajta kullogni. Mire leért, Szabó sógor sehol se vala.
Ezt a történetet mind elmesélé a csapszékben, de senki sem hitte neki a szót. Csak a Kis-Kovács hallgatá végig. Erre Cseszneki uram csak annyit mond:
– Te vagy egyetlen komám nékem, sajnos a többi mind csak sógor.