felfűzték az ajtó fölé fagyöngyöd
megszámolták a fekete göröngyöt
borbátorság lányos házhoz eljövet
göröngyök közt lápi lidérc nem követ?
ablakon át beleskedik
fiú lánynak kedveskedik
süss, kék tűz
Kék tűz
lápon köd nyom, alabástrom ég szakad
hóhab ágyon, Mari lányom lázcsatak
megálmodtad Bandi fiú halálát
bánni fogod a sok titkos találkát
lúdvérc csókol éjjelente
örökre vagy bélyegezve
süss, kék tűz
felfűzték az ajtó fölé fagyöngyöd
megszámolták a fekete göröngyöt
borbátorság lányos házhoz eljövet
göröngyök közt lápi lidérc nem követ?
ablakon át beleskedik
fiú lánynak kedveskedik
süss, kék tűz
boglya gyúlt ki az ól mögött, bújj, Jankó
nagy cselédpapucsot köpött, a vasló
csikorgatta fogait a határba
átkot csiholt csicsó-fiú magába
lúdvérc csóktól émelyegve
örökre vagy bélyegezve
süss, kék tűz
jer ki, szomszéd, jer ki gyorsba, ne aludj
piros csatak hullik hóra, költs falut
Bandi volt az, Csicsó fia, ki tudja
De büdös a pacsulija, de furcsa
csúf dolog ez, két fej nyárson
gödröt ráér, kötél ágon
süss, kék tűz
Lábi Jankót már sehol se találják
varangy lápon siratja az aráját
nyissz, hajas fej, mint a labda, lehullva
ne is búsulj, úgysem éled fel újra
azt beszélik, van, hogy néha
nyögnek ketten, mint a széna
süss, kék tűz
összebújnak éjjelre a tyúkjaink
tüske a szél, huhognak a kútjaink
betyár kutya az árnyékot ugatja
emberfia saját magát rúgatja
van, hogy halljuk Lábi Jánost
nyög is, jaj, a fülre vánkost
süss, kék tűz
ott megy Csihi reverendás szolgája
bolond szél fúj, az neki a kormánya
macska nyávog vagy ő fütyül, az lehet
nótájában lápi poronty fölnevet
aki érti, meg ne mondja
másét soha el ne rontsa
süss, kék tűz
szedik már a csicsókát a határba'
válogatja Feri, Julcsa kosárba
ha találnak a barnák közt pirosat
eszükbe jut Lábi Jani, szipognak
ilyenkor, ha nádat vágnak
kéken futnak széjjel árnyak
süt a kék tűz
Kísérleti
Minden hallgatás újabb tű
Izmaim rostjai között
Együtt léptek pályára a labda szállt
Szép játék volt
Harsogott a fű finoman
Talpak alatt
Most klónozott csönd van
A pálya üres
Az alábbi helyeken nincs:
Konyhaszék, szoba közepe
Motyogok valamit
Talán átkot vagy idéző
Varázsigét
Olyan minden mint a kísérleti
Atomrobbantás után
Ő hallgat a táj hallgat
A szél eláll
Moccanni sem merek többé
Nem merek többé
Fokról fokra
Fokról fokra
hosszú ujjakkal
öreg már a fa előttünk
ágai kotorásszák
az ablakot
olvasószemüveg kellene
túl kicsik lettek a szemeid
apróbbak de élesebbek
a tüskék
csáprágó mélyed az éjszakába
fogatlan szél sír
fordulnak a napraforgók
lefelé hajolnak
a korlátlan darálás
röpke dalokat csinál
pár elnyűtt csikorgásból
a lépcsőházban
ülünk összekuporodva
mindig lejjebb
fokról-fokra
lilith
lilith felrak egy kávét
lilith ma fog válni
beágyaz, most ráér
új arcot találni
lilth nejlon ruhában
ismeretlen nyárban
wc után, a tus alatt
dúdolja, hogy „jaj, szabad”
óh, lilith
maradj itt még egy picit
hú, lilith
ne légy ilyen explicit
lilith sokat fázott
lilith a gyűrűt vedli
sok paplant kirázott
s másikat fog venni
lilith karcsú, nádszerű
sétál, könnyű, egyterű
játszótér az élet
„tartsd a szerencsédet”
óh, lilith
maradj még itt egy picit
hú, lilith
ne légy ilyen implicit
lilith fényprizmában
visszaverő lencse
ballag mezítlábbal
messze, messze, messze
én nem tudom, „él még?”
volt hiánypótló résben
lilith törölt fénykép
egy elmúlt kedvelésben
(Karantének)
{K1}