Vajkai Miklós | Versek

Vajkai Miklós 2021. március 24., 08:29

És tudom,
Hogy hová rejtezel.
És tudom,
Hogy honnan érkezel.


Mindig egy a forrás.

Gulyás Andrea: Üdvözlet (akril, vászon, 50 × 50 cm, 2017)

Az Úr

Az időtlenség
Tabernákulumában
Mindennek helye
És küldetése van.


És tudom,
Hogy hová rejtezel.
És tudom,
Hogy honnan érkezel.


Mindig egy a forrás.


A fátyol
Lehullik arcodról.
Pőre vagy
És gazdagabb,
Mint bárki más.


Kristálytisztává válsz.
Kristálytisztává…
Majd eltűnsz a vélt
Messzeségben.


Az örökkévalóság
Kottapapírjára
Komponált mű
Egyetlen véghetetlen
És végzetes dallam.


Akkor teljesedik ki,
Ha elkészül
A legvégső VÁLTOZAT.

 

Nyolcadik vers

A virág egyetlen bimbóját nézd,
A nyíló szirmokat.
Születendő világ tanúja vagy.


Látod, ez a teremtés.
Kötetlen, derűs, természetes.
Ármány és kétely
Nem férhet hozzá.


Az árnyék és közhelyek
A túlparton hagyatnak.

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. márciusi számában)