Viola Szandra költővel új kötete megjelenése apropóján beszélgetett Lehoczki Dávid a Hajónapló oldalán. A kritikusként és műsorszerkesztő-műsorvezetőként is ismert szerző nemcsak a Használt fényforrások című kötetéről beszélt, de szóba kerültek az általa indított és működtetett különböző irodalmi projektek is.
– Februárban jelent meg új verseskötete Használt fényforrások címmel. Mennyire más ez a kötet, mint a korábbiak?
– Körülbelül hat év anyagából válogattunk a szerkesztőkkel, ennek is köszönhető, hogy ezúttal több vershangomat sikerült megmutatnom. Ez a kötet nélkülözi a fotókat, illusztrációkat, többnyire olyan témákkal foglalkozik, amelyekhez nem szükséges vagy nem illik mondjuk egy dinamikus tánc- vagy testversfotó. Tehát most nem más művészeti ágak teszik sokszínűvé az önkifejezést, hanem a verbális régión belül maradva maguk a nyelvi, stiláris és tematikus elemek válnak írásaimban választékosabbá. Úgy gondolom, hogy sikerült rátalálnom saját költői nyelvemre. Persze a költészetben a megérkezettség nem jelent statikusságot, pusztán otthonosabb mozgást.
– A Használt fényforrásokban melyik verse a legkedvesebb önnek?
– Nem tudnék egyet kiemelni, de az istenkereső, transzcendenciát felderítő szövegeim (mert nem biztos, hogy érdemes klasszikus értelemben vett istenes verseknek nevezni őket), nagyon fontos részét képezik a költészetemnek, ebben a kötetben ezt jobban meg is tudtam mutatni, mint a korábbiakban.
– 2017-ben keltette életre az országos Viselj verset! mozgalmat. Hogyan sikerült ez a kampány, illetve milyen hozzá kapcsolódó kezdeményezései voltak?
– Nagyszerűen, és erre nagyon büszke vagyok. A verstetoválás-kollekciómról többen is cikkeztek az év legmenőbb kiegészítőjeként, sikerét pedig az eladott példányszámok is igazolták. A kampány második része, ami egy sorozatban futó irodalmi fashion show volt a Hungarikum Pódiumon, s amelyhez olyan kiváló színművészek is csatlakoztak, mint például Pindroch Csaba, Xantus Barbara vagy Petrik Andrea, ugyancsak nagyon jó visszhangot kapott. A Viselj verset! kampány betetőzéseként pedig néhány hónapja sikerült elindítanom irodalmat népszerűsítő márkámat, a Poeticumot. Az első Poeticum-termékek között versékszereket és idézetes maszkokat találhatnak az érdeklődők, de folyamatosan álmodozom és tervezek, szóval bízom benne, hogy hamarosan újabb megvásárolható poeticumokkal, azaz „verstárgyakkal” bővülhet a kínálat.
A teljes interjú a Hajónapló oldalán olvasható.