Simek Valéria | Nyárváró gyerekversek

Simek Valéria 2021. május 04., 07:37

Kiadta mérgét a tél.
fehér hegyeket fújt
a kertek alá.
Szél jajgatott, nadrágját
két kezével rázta,
lopva leselkedett
a meghajló fákra.

Mara Kinga Villő: Nyár (olaj, vászon, 50 × 70 cm, 2016) – Fotó: Sulyok Miklós

Tél és szél
 
Kiadta mérgét a tél.
fehér hegyeket fújt
a kertek alá.
Szél jajgatott, nadrágját
két kezével rázta,
lopva leselkedett
a meghajló fákra.
A tárva-nyitva maradt
kerti kapun beosont
és megszelídült az udvar
oltalmában.
 
Aranykéve
 
Aranykaszád aranyéle,
érő kalász beleférne.
Aranykéve, aranykötél,
minden napfényt felöleltél.
Búzakereszt a domb hátán,
égő fényben tartja vállán.
Aranytarló, szúrós szakáll,
aranyrögön gyermek sétál.
 
Nyári réten
 
Jártam erdőn,
léptem vesszőn.
Gombát szedtem,
epret ettem.
Mostam lábam
folyóágyban.
Úsztam égen
hófehéren.
Csillag voltam
játszadoztam.
Ruhám téptem
ágban éppen.
Nyári réten
vizet kértem.
Anyám várt rám
hangja szállt rám.