Varga Melinda | A gondolat megfürdik a Trevi-kútban

Varga Melinda 2021. május 17., 06:29

Anita Ekberg bőrébe bújt a gondolat,
kacér nővé karcsúsodott,
díva-alakban járja Róma dombjait.
Ha találkozol vele, téged is elbájol,
nyughatatlan, bohó leszel, akár a március...

Ördög Noémi: La Muralla Roya II. (olaj vásznon, 130 × 130 cm, 2018)

Anita Ekberg bőrébe bújt a gondolat,
kacér nővé karcsúsodott,
díva-alakban járja Róma dombjait.
Ha találkozol vele, téged is elbájol,
nyughatatlan, bohó leszel, akár a március,
a rómaiak azt suttogják,
a Tevere partján sétál éjjelente,
boszorkánynak mondják, akinek
szőke fürtjeiből kötelet fon a szél,
arcára vörös csipkét ver a dér,
ebédidőkor az Angyalvárban
hosszú combjait keresztbe teszi,
s úgy bámul a messzeségbe,
mintha szerelmeskedni hívná a végtelent.
Ha délután a Vatikánba téved,
Ferenc pápa elfordítja arcát
a Szent Péter-bazilikában a misén,
meg ne kísértse a szent embert földöntúli szépség,
Michelangelo újratervezi a Sixtus-kápolna falán
az Utolsó ítélet freskóját,
Botticelli róla mintázza meg Vénusz születését.
A gondolatnak ma melege van,
fehér sót izzad bőre,
lihegve mássza meg a Colosseum lépcsőit,
kezet fog a császárok szellemével,
elrepít messzire egy izmos testű gladiátort,
de az oroszlánok elfelejtik megkóstolni a harcost,
kentaur-létről álmodik minden ragadozó.


A gondolat megmártózik a Trevi-kútban,
dús mellén fürge fény piruettezik,
bokáját csiklandozzák az apró pénzérmék,
Dionüszosz gyümölcsöt és kancsó bort nyújt felé,
Zeusz haragosan nézi, bosszút forral ellene.
Mars szerelemtől bódultan hálójába fogja,
s megígéri, lemond a háborúkról,
Közel-Kelet sebeit kötözi inkább,
teherbe ejti a gondolatot az éj ezüst paplana alatt.


A gondolat árnyékában ma szerelem hűsöl,
kivár, hogy magába ölelje a jóságot,
szelíd legyen, mint a folyó,
indulatait kenje be a rózsafák mézével,
illatozik az ölelés a fagyott olasz télben,
cédrusfák sarjadnak a nyomában.

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. májusi számában)