S bár vesztett esély színhelye a kor,
mely élni hívott, bűnben istenülni
s megtagadni önnön lényegem:
mégis szép volt Júdás mellett ülni.
A rajzolt ábra megkövült a porban.
A szó igaz és vérízű a bor.
Csak gyermekarcok glóriája sorban.
S bár vesztett esély színhelye a kor,
mely élni hívott, bűnben istenülni
s megtagadni önnön lényegem:
mégis szép volt Júdás mellett ülni.
Látni, mint osztozik hitvány lényemen,
Aki voltam: önnön vérétől borzadó,
kínoktól meggyötört torz manó
egy durva és óriás kereszten.
Az öröklétnek bizonyosba tévedt
bírája vagyok. Megfáradt, révedt
Isten, ki ítélek és emlékezem.