A mondás szerint egy kép többet mond ezer szónál, és ez a megállapítás érvényes a képeslapokra is. A XXI. század embere vizuális típus: olvasás helyett szívesebben nézeget képeket, hiszen – amellett, hogy szellemileg kevésbé megterhelő – ezzel rövid idő alatt relatíve több információhoz jut. Nem véletlen, hogy reneszánszát éli a fotók és képeslapok gyűjtése, azok digitalizálása. A digitalizált képek pedig megjelennek a virtuális térben, és a közösségi oldalakon is nagyon népszerűek.
A mondás szerint egy kép többet mond ezer szónál, és ez a megállapítás érvényes a képeslapokra is. A XXI. század embere vizuális típus: olvasás helyett szívesebben nézeget képeket, hiszen – amellett, hogy szellemileg kevésbé megterhelő – ezzel rövid idő alatt relatíve több információhoz jut. Nem véletlen, hogy reneszánszát éli a fotók és képeslapok gyűjtése, azok digitalizálása. A digitalizált képek pedig megjelennek a virtuális térben, és a közösségi oldalakon is nagyon népszerűek.
Ez a trend adott motivációt a Délvidéki képeslapok a XIX. és XX. századból című, frissen megjelent kiadvány szerzőinek/szerkesztőinek is, hogy a gyűjteményeikben lévő képeslapokat mutatós kötet formájában, nyomtatásban tegyék közkinccsé, a magyar kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap támogatásával.
A Délvidék alatt szűkebb értelemben a történelmi Magyarországnak az SZHSZ Királysághoz csatolt területeit értjük, jelen kötet pedig a mai Vajdasághoz tartozó részt tárgyalja.
A képeslapok nyomtatása, kiadása a XIX. század végén vett lendületet, az 1910-es évek elején, közvetlenül az első világháború kirobbanása előtt már nemcsak a délvidéki városokról, hanem számos községről is léteztek reprezentatív képeslapok. A kisebb települések esetében a 100–120 évvel ezelőtt, alapvetően kis példányszámban megjelent kiadványok ma már ritkaságnak, valóságos unikumnak számítanak. Az első világháború pedig megtöbbszörözte a postaforgalmat – a levelek, levelező- és képeslapok továbbítását –, hiszen ez jelentette az egyetlen kapcsolatot a front és a hátország között.
A szerzők a közreadott 83 képeslaphoz apró történeteket, kevésbé ismert érdekességeket fűztek, amelyek rávilágítanak egy-egy település múltbéli történelmére, meghatározó eseményeire.
Ezzel azonban még nem érték be! Az 1867–1945 közötti időszakot három korszakra osztva – a határokat az impériumváltások képezik – három tudományos igényű tanulmányban adják meg a vizsgált terület történeti hátterét. Bács-Bodrog, Torontál, Temes és Szerém vármegye 1920-ig terjedő története és a népszámlálási adatai mellett szó esik a két világháború közötti időszakban a Délvidéket érintő politikai és társadalmi változásokról, az alkalmazott oktatáspolitikáról, sőt a magyar nyelvű sajtó helyzetéről is.
Az 1941–45 közötti időszakra vonatkozó rész alapvetően a Bácskában történt eseményeket ismerteti az 1941-es visszacsatolástól az 1944–45-ös német- és magyarellenes megtorlásokig.
A bőséges irodalom- és levéltári forrásjegyzék remek kiindulási alapot nyújt azok számára, akik bővebben kívánnak foglalkozni a Délvidék történetével.
Fejős Sándor – Forró Lajos – Molnár Tibor szerk.: Délvidéki képeslapok a XIX. és XX. századból. Vajdasági Kutató Központ Egyesület, Magyarkanizsa, 2020.
(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2021. május 15-i számában)