Embert próbáló vállalkozás úgy bemutatni a Duna-táj történetét, hogy az hiteles legyen, tanítson, erkölcsi és egyéb értékeket közvetítsen, szórakoztasson, emellett pedig a környezet és a család megbecsülésére is buzdítson. Kabdebó Tamás Danubius Danubia című monumentális, három kötetből álló regénye mindezt tudja, sőt még ennél többet is, nem csoda, ha sokan úgy nyilatkoztak róla: kötelezővé tennék az elolvasását.
A Danubius Danubia történelmi- és családregény, amely a Szendrő család életén keresztül mutatja be egyebek mellett a Duna és a folyóhoz kapcsolódó táj értékeit. Természetesen a szálak szerteágaznak, így sokrétűen ismerhetjük meg a történetben szereplő korszakot is. „Az összefüggések mátrixában kalandozó olvasó nem tudhatja, az itt-ott elejtett, pillangószárny-csapásnyi családtörténeti utalások közül melyik terebélyesedik majd párszáz oldallal később sodró történettornádóvá” – fogalmaz Haklik Norbert Egy Duna-regény anatómiája címmel írt tanulmányában.
A regényfolyam első része, az Árapály 1994-ben jelent meg, a második, a Pezsdülés 1995-ben, míg a harmadik, a Forrás 1998-ban látott napvilágot. A történet a XVIII. század végétől az 1980-as évekig tart.
A szerző maga így beszélt a kötetről: „A Duna regénye. Három részben, hasonlóan a folyóhoz, ami három szakaszra osztódik. Felső-, Középső- és Al-Dunára. Ámbár az én szakaszaim nem geográfiai kategóriák, hanem egyrészt idősíkok – melynek mindegyike történelmi fogantatású, másrészt egy család történeti viszonylatai.” A regényben csaknem 200 szereplő jelenik meg, mint ahogyan a Dunának közel kétszáz mellékfolyója és holtága van – mondta a szerző Határ Győzővel folytatott beszélgetésében, majd így folytatta: „…aki csak a Komáromtól Mohácsig tartó Duna-szakaszt ismeri, de azt széltében, hosszában, mélységében, eveztében, úsztában is, az azért jól ismeri a Dunát. Hasonlóképpen: aki például csak a Pezsdülést olvassa, de azt odafigyelve és alaposan, az azért megismeri mind a folyó, mind pedig a regény hőseinek természetrajzát, valamint keresztmetszetét kapja az 1848/49-es időknek és az 1960-as évek elejének. Ezt a folyamatregényt úgy kell felfogni, mint egy vastag kötelet, ami három erős, de vékonyabb kötélből fonnak.”
Fontos azt is leszögezni, hogy a regényfolyam elbeszélője, aki író, nem azonos Kabdebó Tamással. Ezt a szereplőt egyébként több esetben is segíti az úgynevezett Titkos Krónikás. A Danubius Danubia terjedelme ellenére is rendkívül olvasmányos és igen fontos epikai mű, amely ma is aktuális kérdéseket feszeget.
(Kabdebó Tamás: Danubius Danubia. Argumentum Kiadó, 1998)
Megjelent a Magyar Kultúra Duna-számában (2021/1)