Felkelés, rablás, szökés, gyilkosság, nyomozás, viszály, személycsere – Jules Verne jól ismert, izgalmakat, csavaros fordulatokat hozó és sodró lendületű stílusa A dunai hajós című klasszikusát is meghatározza. A könyv először 1908-ban jelent meg, három évvel a francia író halála után, később az egyik legnépszerűbb és legolvasottabb műve lett Magyarországon is.
Bár Verne soha nem hajózott le a Dunán, ez nem akadályozta meg abban, hogy valós történelmi események, létező helyszínek közé helyezze hőseit, akik közül senki sem az, akinek először látszik. A regény főszereplője, Borus Demeter, miután Sigmaringenben megnyeri a Duna Liga horgászversenyét, meglepő fogadást köt: bárkába száll és végighajózza a Dunát. Mindezt úgy, hogy az útja során kizárólag a saját maga fogta halból tartja fenn magát. A vállalkozásról a korabeli sajtó is beszámol, és miközben az érdeklődők az indulás napját várják, egy Duna menti rablóbanda is izgalomban tartja a közvéleményt. Elfogásukra nemzetközi rendőrséget hoznak létre, amelynek vezetője Dragos Károly, aki Jäger álnéven útitársul szegődik Borus mellé.
A horgász feltűnő gyorsasággal igyekszik lefelé a Dunán, így hamar egyértelmű lesz, hogy nem a halfogás reménye hajtja.
A dunai hajós pergő cselekményével, szórakoztató karaktereivel egy percre sem engedi lankadni az olvasó figyelmét, miközben képet kaphatunk a folyó menti tájakról és a mozgalmas történelmi korról is, amelybe a kalandos történet beágyazódik. Azonos címmel látványos film is készült Verne regényéből 1974-ben, olyan neves szereplőkkel, mint Koncz Gábor, Agárdy Gábor, Bujtor István, Latinovits Zoltán, Kállai Ferenc, Menszátor Magdolna. Érdemes a filmet is újra felfedezni.
(Jules Verne: A dunai hajós. Holnap Kiadó, 2009)
Megjelent a Magyar Kultúra Duna-számában (2021/1)