Vári Csaba | Margóvers

Vári Csaba 2021. augusztus 13., 10:32

Mert földbe vagy tűzbe tehetik a testet,
ahol a létezés szent szövete megfeslett,

hetvenhét helyen is össze kell varrni,
addig végezni kell azt, amit kiadtak,

és hetvenhétszer is, élve kell belehalni,
ha kell, s holtan kell újjászületni a fiaknak

Stefanovits Péter: Teremtés II – Makovecz Imre emlékére (litográfia, 64 × 86 cm, 2002)

Aki átment és hetvenhét próbán van túl,
azt megtartja és megengeszteli az Úr,

gondolom el, mint aki visszanézi az útját,
áttébolyogtam elég évet, szerelmet, utcát,

de heveny hetvenhetességem látlelettelen,
hetvenhét bajos életem kórlapját eltettem

valahová, születésem óta, itteni idő szerint
négy évvel múlt négy évtizede, s telítve mind.

Immár csak a legnehezebbje van hátra,
a metszés, a bizonyosság, a krisztusi kor,

mely az Atyánál van, s ha majd úgy látja,
megmenekedett benne a lelkem akkor!

A hetvenhetedik év naptárában majd ez áll:
emlékezz, mikor előkészültél, mit vállaltál,

hogy nem választhat el a te Teremtődtől
se hetvenhét élet, se hetvenhét halál!

Mert földbe vagy tűzbe tehetik a testet,
ahol a létezés szent szövete megfeslett,

hetvenhét helyen is össze kell varrni,
addig végezni kell azt, amit kiadtak,

és hetvenhétszer is, élve kell belehalni,
ha kell, s holtan kell újjászületni a fiaknak,

különben bennük-bennem ítéltetik meg
az atyák vétke mind, minden hetediknek,

ha kell, most és hogyha kell, hetedíziglen,
meg kell mosni naponta, hogy átláthatóbb

és átadhatóbb legyen akkorra a szívem,
föl kell kenetni bennem a balfelőli latort,

hogy megszenteltessék és áldassék mind, ami
kimondva van és mégsem lehet kimondani!

 

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. júniusi lapszámában)