Albert Zsolt | Versek

Albert Zsolt 2021. augusztus 27., 07:49

kint virágágyás menetel, szökőkutak szökés előtt.
Néhány gondolat autóba ül és az állomásokon is
ott vannak türelmesen, majd a gőzölgő kávéban
felkeveredve szabadon, habosan, mint a tej

Raffay Dávid alkotása

Nyugalmi mutató

Reggel a város épphogy csak kitakarózott,
és az első leejtett napsugárba kapaszkodik.
A Nap tükörtojás, a horizont az ég szalonnája.
A szőnyegen előre megkomponált minták,

kint virágágyás menetel, szökőkutak szökés előtt.
Néhány gondolat autóba ül és az állomásokon is
ott vannak türelmesen, majd a gőzölgő kávéban
felkeveredve szabadon, habosan, mint a tej.

Nekem csak eszembe jutott, éppen passzolok
egy ébresztőóra jelzése nélküli hajnalba. Lustán.
Bár nem tudom, mit keresek itt, mint a nyugalom
határozatlan idejének borostás mutatója.

 

Madárijesztők tavasza

Hallgatod a hajnali madárricsajt, benne vagy.
Amíg állsz, gallérodra ül néhány tollas barát,
ők a viharok hűséges követői. Most láthatod,
ahogy csőrükben könnyen elhordják a nyarat.

Néhány lombkorona mélyén elhagyott fészek,
körülöttük belvárosi fiókák. A lebegés tanulható,
bár ők még nem ismernek mást, csak a zuhanást.
Fáradt díszlet az égre felvarrt néhány felnőtt madár.

Mi van szárnyaik alatt, ami így hajtja őket? A szél
keveredik, felkapja hazugságainkat és karöltve száll
az éjszagú utcákkal. Reggelre felhasad a hajnal
és vérzik keresztül a házakon, mint egy megsebzett.

Lépj egyet előre, hogy lásd, ez csak a madárijesztők
tavasza volt. Ha elindulsz és kigyalogolsz a házak közül,
megláthatod az aratás előtti földeket, búzát, kukoricát,
és megérezheted egy szárnyasok lakta bolygó illatát.

 

Bödön

Várni, amíg száz százalékig feltöltődik
és megkérdezni a titkokat, ébredés után.
Egy virágon pihenve könnyen válaszolnak
majd, ha egyszer magukhoz térnek.

A méheknek biztos nem leszek teher,
csak vigyék magukkal kérdéseim egy darabig
és közben megérthetem az augusztus végi,
szeplős napfény útját virágportól a mézes bödönig.