Amerika jelenkori irodalmának egyik legjelesebb képviselője, aki nem kevés vesződéssel jutott el a csúcsra, annak ellenére, hogy már fiatalon feltűnést keltett. Cormac McCarthy (1933) olyan világokat jelenít meg műveiben, amelyek ugyancsak próbára teszik az olvasók idegeit.
Apja és fia baktat egy olyan világban, ahol csaknem minden elpusztult. Szürke, olykor hamut szitáló égbolt, elhalt a növényzet, az állatok nagy része is, a megmaradt emberek – más híján – egymást eszik. Az út (2006) a szerző életművének egyik csúcspontja: a szöveg csaknem végtelenségig le van csupaszítva, a párbeszédeket semmi sem jelzi, központozás alig található a szövegben. Annál erősebbek a képek. Mint majdnem az összes szövegében, az író itt sem beszél arról, miért olyan ez a világ, amilyen: tényként kezeli a posztapokalipszist. Még csak nem is utal arra, miért és mitől pusztult el minden, mikor játszódik a történet. A döbbenetes mű elhozta a szerzőnek a nemzetközi ismertséget, ráadásként a Puli tzerdíjat is megkapta. 2009-ben bemutatták a mű alapján forgatott filmet, amely borzongatóan, ijesztően pontosan adja vissza a remekmű hangulatát.
Cormac McCarthy az Egyesült Államok-béli Tennessee államban született, Knoxville városában nőtt fel. Írásaira a déli államok jellegzetes hangulata ugyancsak rányomta a bélyegét, mondhatni, nála a lőfegyver olyasmi, mint székelyeknél a vasvilla: minden portán van belőle, nem is egy. A középiskola elvégzése után bölcsészkaron folytatja tanulmányait, majd ezt megszakítva katonának áll. A négyéves szolgálatból kettőt Alaszkában tölt rádiósként (e hatás is visszaköszön írásaiban), majd a sereg után folytatja egyetemi tanulmányait. 1965- ben megjelenik első regénye, A gyümölcskertész. A sors fintora, az író szerencséje, hogy kézirata annál a szerkesztőnél landolt, aki William Faulkner műveit gondozta. Kétségtelen, hogy McCarthyra hatott Faulkner, viszont kettőjük állandó összehasonlítása nem más, mint mindkét szerző beskatulyázása, ez által értékeik csökkentése. A regény sikeres lesz. McCarthy következő regényét (Odakint a sötétség, 1968) már a spanyolországi Ibizán írta. Nem egy napsütötte mű… Valamikor az 1930-as években játszódik, erdős-hegyes vidéken, a cselekmény egy vérfertőző kapcsolatból született gyerek körül forog. E műve is sikeres lesz.
Az 1973-ban megjelent Isten gyermeke korai munkásságának talán legsokkolóbb darabja. Főhőse, a fiatal Lester Ballard magára maradt, csaknem teljes elszigeteltségben él, egy felfedezés hatására egyfajta ámokfutásba kezd. A főhőssel nem lehet azonosulni, de meg lehet érteni; nyilván a regény címe egy metafora, melynek égisze alatt a cselekmény még inkább sokkoló. 1979-ben jelenik meg félig-meddig önéletrajzi regénye, a Suttree, melyen közel húsz évet dolgozott. Míg előző műveiben jellemzően kevés karaktert használ, itt sok szereplővel operál a szerző, valóságos társadalmi képet fest, az 1950- es évek jellegzetes déli világába sodorja olvasóját. Főhőse, Bud Knoxville városának peremvidékén bolyong lecsúszott alkoholisták, prostituáltak, bűnözők, hajléktalanok között.
1985-ben jelentkezik a Véres délkörök nagyregénnyel. Az 1800-as évek közepén játszódó mű a szerző ugyancsak nehezen olvasható alkotásai közé tartozik, egyrészt a megírás módja, másrészt a benne található elképesztő agresszió miatt. Amerika formálódik ki a regény oldalain, nincs jó vagy rossz, csak túlélés.
Következik a Határtrilógia: Vad lovak (1992), Átkelés (1994), A síkság városai (1998). Az Amerika és Mexikó határvidékein játszódó trilógia a cowboy életforma pusztulását mutatja be. Ezek nem a legjobban sikerült alkotásai, annak ellenére, hogy a Vad lovakért 1992-ben megkapta a Nemzeti Könyvdíjat, amivel anyagi gondjai megoldódtak. Annál inkább jól sikerült mű a Nem vénnek való vidék (2005), melyből filmet is forgattak. A Coen testvérek által rendezett, 2007-ben bemutatott alkotás négy Oscar-díjat kapott.
Cormac McCarthy műveire talán az jellemző a leginkább, hogy nincs bennük kifejezett jó vagy rossz, nincsenek hősei vagy antihősei. Karakterei a jelenben élnek, legyen az a jelen bármikor, az 1840-es években, vagy egy időszámítás utáni, kívüli világban.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. augusztusi számában)