A magyar irodalom nemzetközi népszerűsítéséért is felelős Petőfi Kulturális Ügynökség tavaly két rangos reklámszakmai díjjal is elismert angol nyelvű kiadványsorozatába az elmúlt évtized legjobb magyar krimijei és képregényei is bekerültek.
A Petőfi Kulturális Ügynökség 2020-ban indította útjára a magyar irodalom egyes szeleteit és zsánereit bemutató „best of” kiadványsorozatát, mellyel a Hipnózis Kreatív Reklámversenyen ezüst, az RGB Creative Design Awardon pedig bronz díjat nyertek. Az immáron tizenegy kötetesre bővült szériába a széppróza, a dráma és a gyerekirodalom mellett új műfajként került be a krimi és a képregény.
Az angol nyelvű katalógusok célja, hogy átfogó képet nyújtsanak az utóbbi évek magyar irodalmának legjobb műveiről a nemzetközi könyves szakma szereplőinek. A sorozat alkotói továbbra is törekedtek arra, hogy a kiadványsorozat első pillantásra felismerhető legyen, a dizájn tekintetében mind a 11 kötet ugyanazt a vizuális koncepciót követi.
„Tavaly a formával és a nyelvvel dolgoztunk. Az volt a célunk, hogy megtaláljuk a közös nevezőt a profi reklámosok-marketingesek és az avatott irodalmárok között. A fő kérdés az volt, hogyan tudjuk az irodalmi műveket jól és fogyaszthatóan kommunikálni. Ha belterjesen beszélsz, csak egy szűk irodalmárközeget érsz el. Ha viszont túlságosan el akarod adni, akkor nem egy elegáns és vagány kiadványt csinálsz, hanem egy tűzijátékos reklámbrosúrát. Úgy érzem, megtaláltuk a kettő közti harmonikus egyensúlyt, mind kivitelben, mind tartalomban. Ezt igazolja vissza a két rangos szakmai elismerésünk is, és a számtalan pozitív visszajelzés is. Idén bővítettük a koncepciót: olyan embereket, egyetemi tanárokat, elismert alkotókat bíztunk meg a válogatással, akik mélységeiben ismerik az adott irodalmi zsánert” – mondta Pál Dániel Levente, a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalomszakmai igazgatója, a sorozat főszerkesztője.
Az újonnan megjelent kiadványok szerkesztésére az egyes műfajok elismert szakértőit kérte fel a Petőfi Kulturális Ügynökség.
A második számmal jelentkező drámakiadvány – New Hungarian Drama 10,1 Plays – tíz kortárs drámája szinte kivétel nélkül a mindennapi izolációval foglalkozik. Talán a Covid–19 hatásának is betudható, hogy az utóbbi évben a megszokottnál nagyobb számban láttak napvilágot kevés szereplős kamaradrámák. A jelenségről és a válogatás kritériummairól Garajszki Margit dramaturgtól tudhattunk meg többet:
„A színházak csak ritkán vállalják, hogy nagyszínpadon mutassák be egy-egy felfedezésre váró kortárs drámaíró darabját, ezért a kiajánlóba főként kevés szereplős kamaradarabok kerültek be, amelyek nagyobb eséllyel indulnak a külföldi színházak kegyeiért. A darabok jellegüknél fogva finoman, árnyaltan mutatják be a hétköznapok mikrodrámáit, az elmagányosodás stációt, hol mélyen drámai, hol ironikus, önironikus hangot ütve meg.”
A Mindennapi csodák, csodás mindennapok szlogent viselő gyerekirodalmi katalógus – New Hungarian Childlit 10,0 Tales – legújabb kiadásában tizenkét mű kapott helyet. A szerkesztői elvről és az összeállítást övező kihívásokról a szerkesztő, Harmath Artemisz irodalomtörténész, irodalomkritikus, a PKÜ Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrumának (IGYIC) programigazgatója számolt be részletesen:
„A best of kiadványokat első körben az IGYIC gyerekirodalmi szakemberei javasolták az irodalmi és a vizuális nívó alapján, de a megkeresésünkre a gyerekkönyvekkel foglalkozó kiadók is ajánlottak olyan címeket, melyeket szívesen látnának külföldön. Ebből a nagy csomagból választottak ki második körben az IGYIC munkatársai tizennégy kiadványt. A végső lista Sándor Enikő és Both Gabi Mesecentrum-főszerkesztő közreműködésével született meg.
A válogatások során egyre inkább figyelembe vettük a korábbi nemzetközi keresletet. Így fájó szívvel mondtunk le a verseskönyvekről, antológiákról, viszont fölkerültek a listára a magyar kultúrát, külföldön is ismert hírességeket bemutató ismeretterjesztő kiadványok. Ezekből viszont nem akartunk túl sokat, hogy a szépirodalom is érvényesülhessen. Igyekeztünk egyensúlyt tartani a speciálisan magyar »ízek« és a külföldi trendek között. Zalka Csenge Virág népmese-átiratai (A kalóz királylány, Móra Kiadó), vagy Szabó Róbert Csaba könyve (Vajon nagyi és a száguldó város, Gutenberg Kiadó) egyetlen szövegen belül is jól egyensúlyoznak ezekkel. A Vajon nagyi második részében szerepet kap Kolozsvár városa is és megjelennek a természet és a nagyváros univerzális konfliktusában a földrajzi és szociokulturális egyediségek.
Arányt tartottunk a kiadók között, és figyeltünk arra, hogy már befutott, kelendő nevek és izgalmas irodalmi újdonságok egyaránt helyet kapjanak. Még ha első könyvesről van is szó. Így került a mindannyiunk által üdvözölt Csak neked akartunk jót (Pagony) a körbe Lipták Ildikótól, akinek ez a takarékosan megírt, lírai és okos elbeszélése a második irodalmi műve. Az IGYIC-nek folyamatosan látóterében vannak a határon túli kiadók, a Vajon nagyin (Gutenberg) kívül a legkisebbeknek szóló könyvek között bukkantunk egy nyelvileg igen gazdag mesegyűjteményre, Sikó-Barabási Esztertől (Kreatív Kiadó, Marosvásárhely).”
A kortárs magyar prózairodalom tavalyi gyöngyszemeit bemutató katalógus legújabb száma, a New Hungarian Fiction – 12,7 Books középpontjában az egyéni, családi és társadalmi traumák, valamint azok feldolgozásának lehetőségei állnak. A tartalmi összeállítás szempontjairól a szerkesztő, a Junior Prima és Libri irodalmi díjas író, Jászberényi Sándor mesélt:
„Idei válogatásunkban a legfontosabb szempontunk az volt, hogy minél nagyobb merítésben mutassuk be a kortárs magyar prózát. Politikai szempontjaink nem voltak, ellenben igyekeztünk rendet tenni abban, hogy kiadványunkban egyenlő arányban képviseljék magukat a nemek. A homogenitás a szépirodalom halála – arra törekedtünk, hogy mint az irodalmunk, mi is színesek legyünk.”
A New Hungarian Comics and Graphic Novels – Speech Bubbles to Leave You Speechless című katalógus az elmúlt évtized magyar képregényeiből válogat. A katalógus célja, hogy bemutassa a kortárs magyar képregény jellemző tendenciáit és felvillantsa a könyvnyi terjedelmű képregények témabeli, műfajbeli és esztétikai sokszínűségét. A bemutatott képregények közül több elnyerte a Magyar Képregényszövetség évente átadott díját, az Alfabéta-díjat, több cím pedig a jelöltek között szerepelt. A hiánypótló válogatást dr. Szép Eszter képregénykutató, a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál igazgatója jegyzi:
„A képregényeket öt csoportba rendeztem: a Néhány hős hallgat képregényeiben a hősöknek egyedi vizualitású fantáziavilágokban kell céljuk felé haladniuk (Felvidéki Miklós: Noname, Matz-Futaki Attila: Ink, Vidák Zsolt: Pipien Molestus – Meditation Special). A Művészetet lélegzemordítok cím alatt olyan képregénykönyvek szerepelnek, melyek az alkotással és a művészi örökségünkhöz való viszonnyal (is) foglalkoznak (Lakatos István: Lencsilány, Dudich Ákos–Oravecz Gergely: A Faith No More képes testamentuma, Kálmán Áron: Csontváry). A Nem karikacsapás alfejezetben bemutatott képregények között van történelmi, posztapokaliptikus, társadalmi és az élet nagy és banális kérdéseit vizsgáló is; a különféle esztétikai és műfaji jegyek ellenére is közös bennük, hogy az emberlét és az emberi kitartás kérdései (is) foglalkoztatják alkotóikat (Hegedűs Márton: Slusszkulcs klán, Sinonimo–Levi: Királyok és keresztek, Lakatos Botond: Gilisztalázadás, Marjai Petra: Eki & Coco). Az Össze fogod koszolni a khaki inged két kalandképregényt mutat be, az egyik az Indiana Jones-örökség folytatása, a másik történelmi szereplők és események steampunk átdolgozása (Pilcz Roland: YKX, Somogyi György–Dobó István–Tebeli Szabolcs: Kittenberger). Végül az Egy csipet varázslat címszó alatt a kortárs magyar gyerekképregények közül válogattam (Tálosi András–Molnár Gábo–-Koska Zoltán: Szekerce és Szemerce hihetetlen kalandjai, Maria Surducan–Benczédi Anna Júlia: A vízitündér).”
Kálai Sándor irodalomtörténész, kultúrakutató (Debreceni Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék) az elmúlt egy évtizedben számos írást szentelt a populáris kultúra – és ezen belül a krimi – történetének.
A kortárs magyar krimiválogatás szerkesztésének legfontosabb elve az volt, hogy ne csak az elmúlt évek megjelenéseiről, hanem a rendszerváltás óta zajló folyamatokról is reprezentatív képet adjon. Ezért jut benne központi hely Kondor Vilmosnak, aki a műfaj hazai újrapozicionálásában elévülhetetlen érdemeket szerzett különböző regénysorozataival. A kiadványból kiderül, hogy melyek a legfontosabb sorozatok (Baráth Katalin, Hász Róbert, Csabai László), hogyan jelennek meg a történelmi krimik mellett a kortárs ügyeket feldolgozó regények, illetve az is, hogy a műfaj képviselői között szinte egyenlő arányban találunk nőket és férfiakat. Az egyre sokszínűbb magyar krimi nemcsak a műfaji invenciók miatt érdemel figyelmet, hanem a feldolgozott politikai, társadalmi kérdések miatt is – a műfaj azért is népszerű az írók és az olvasók körében, mert nagyon érzékeny a társadalmi folyamatokra, gyorsan képes reagálni a politikai, gazdasági, társadalmi problémákra. Az, ahogyan a szerzők lokális variációit adják a globális jelenségeknek (gondolhatunk itt például a nők történetének központba helyezésére Baráth Katalin, Molnár T. Eszter, Szlavicsek Judit és mindenekelőtt Cserháti Éva regényeiben), méltán tarthat számot nemcsak a magyar, hanem az európai olvasók érdeklődésére is.
A Petőfi Kulturális Ügynökség a kiadványokat online formában juttatja el a külföldi kiadóknak és könyves szakembereknek, illetve színházaknak. Remélhetőleg a koronavírus-járvány enyhülésével a könyvvásárok magyar pavilonjaiban nyomtatott formában is bemutathatja a sorozatot.
Főszerkesztő: Pál Dániel Levente
Válogatta és szerkesztette: Garajszki Margit, Harmath Artemisz, Jászberényi Sándor, Kálai Sándor, Szép Eszter
A bevezetőket írta: Sándor Enikő, Stift Viktória
Grafikus: Németh L. Dániel
Angol fordítás: Thomas Cooper
Online lapozható verziók:
Letölthető verziók:
További információ:
sajto@petofiugynokseg.hu
+36-30/516-7442