Milyen a város arca? Nem egy városé, hanem az összesé? Milyen az ember által belakott tér, ha az ember nem jár-kel benne – ezt a látványt most, a kényszerű elszigetelődés idején még tanuljuk. De ha hiszünk annak, aki eddig is a nyüzsgő emberalakoktól függetlenítve látta a teret, elfogadjuk, hogy gyönyörű. Hogy a világban rend van. A kuszaságokban is.
Milyen a város arca? Nem egy városé, hanem az összesé? Milyen az ember által belakott tér, ha az ember nem jár-kel benne – ezt a látványt most, a kényszerű elszigetelődés idején még tanuljuk. De ha hiszünk annak, aki eddig is a nyüzsgő emberalakoktól függetlenítve látta a teret, elfogadjuk, hogy gyönyörű. Hogy a világban rend van. A kuszaságokban is. A kapcsolódásokban és távolodásokban is. Olykor ehhez a belátáshoz lecsupaszítás kell, Gulyás Andrea képei pedig épp ezt mutatják meg. Angyalok állnak a város fölött és a Megváltó szobra. Formák, jelek ezek is, túlmutatnak a geometria hűvös logikáján, a megpróbáltatások és a kegyelem jelenvalóságát teszik láthatóvá. Pedig a festő makacsul elveti a realista ábrázolást, nem dokumentál, inkább ritmust teremt, síkokból, mértani formákból, árnyékokból, színárnyalatokból, egyenesekből vázolja fel a rend természetrajzát. A zuhanás és a szétfeszülés nem a pusztulásra irányítja a figyelmünket, hanem a kecses törékenységre. A viták és miértek boncolgatása nélküli elfogadás képei ezek.
*
Gulyás Andrea 1982-ben született Várpalotán, 2001-ben érettségizett a várpalotai Thury György Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolában, Jáger István grafikusművész volt a tanára.
„2003-ban Szentendrére költöztem, ahol megismerkedtem Bihon Győző festőművésszel. Ez nagyon meghatározta a következő évek irányultságát. Szentendrén szinte minden héten megtekintettem egy vagy több kiállítást, több művésznek is megismerhettem az elképzeléseit festészetről, szobrászatról. 2010-ben kiderült, hogy gyógyíthatatlan betegségem van, ettől kezdve alkalmi munkából éltem, de így sokkal több időm jutott a festészetre. 2012-től aktív alkotómunkába kezdtem. Nagy hatással volt rám a szentendrei geometrikus, konstruktív művészet” – összegezte a művész.
Munkáit kiállították Lábatlanon, a Gerenday Közösségi Házban, Miskolcon a Szőnyi István Teremben Gáspár Géza szobrászművésszel volt közös tárlata, 2016-ban a badacsonyi Egry József Emlékmúzeumban Bihon Győző festőművésszel volt közös kiállítása. Később Leányfalun, az Aba-Novák Galériában is bemutatkozott a geometrikus formákkal kísérletező munkáival.
2016-ban megnyerte a The Talent pályázat, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság pályázatának fődíját.
(A reprodukciókat Pelle Tamás készítette.)
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. április 4-i számában.)