Szilágyi Zsófia Emma | A legújabb generáció

A Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Igazgatósága küldetésének tekinti a kortárs magyar szépirodalom széles körű népszerűsítését határon innen és túl. A KMI 12 programjában évente kiválasztanak nyolc már elismert és négy pályakezdő alkotót, hogy műveiket népszerűsítsék.

KMI 12 est – Bék Timurral, Marcsák Gergellyel, Nagy Leával és Regős Mátyással

2021. november 8., hétfő, 18.00–19.30, Petőfi Irodalmi Múzeum

A Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Igazgatósága küldetésének tekinti a kortárs magyar szépirodalom széles körű népszerűsítését határon innen és túl. A KMI 12 programjában évente kiválasztanak nyolc már elismert és négy pályakezdő alkotót, hogy műveiket népszerűsítsék. A 2020-2021-es év 12 alkotója: Bene Zoltán, Száraz Miklós György, Majoros Sándor, Szálinger Balázs, Kürti László, Iancu Laura, Lövétei Lázár László, Zsille Gábor, Regős Mátyás, Nagy Lea, Marcsák Gergely és Bék Timur.
A program nyitóestjén, tavaly novemberben Bene Zoltánnal, Száraz Miklós Györggyel és online kapcsolás révén Majoros Sándorral találkozhattak a résztvevők. A programsorozat folytatásaként ez alkalommal A legújabb nemzedék címen, a négy pályakezdő alkotót: Bék Timurt, Marcsák Gergelyt, Nagy Leát és Regős Mátyást ismerhette meg a közönség Tóth János Gergely színművész közreműködésével.
Tóth János Gergely nyitógondolata után a huszonnégy éves, szászvári származású Bék Timurt köszönthette a közönség. Az eseményre Szegedről érkezett, ahol jelenleg is él. A Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának hallgatója volt média-, mozgókép- és kommunikációtanár–magyartanár osztatlan tanárképzési szakon. És ha már utazás, november, ősz, Bék megosztotta a nézőkkel, hogy szinte a legtöbb költeményéhez kapcsolódik a konstans elmúlás. Nyíltan beszél a saját nihilizmusáról, amiből csak nagyon ritkán tud kizökkenni, ám ez az állapot ihlető hatással is tud rá lenni, ebből több verse is született már, mint például a Nihil című verse. Bék Timur elmondja, hogy költészete az entrópiát járja körül, hiszen ez a körforgás az, ami a leginkább foglalkoztatja az életben: a dolgok a rend irányából a káosz, a szétesés felé való haladása, aztán a rendbe való visszatérése.
Az est visszatérő eleme volt, hogy különböző versfeldolgozásokat vetítettek, melyeknek alapanyagául a négy junior költészete szolgált. Az első vers, amelyet levetítettek, Bék Elképzelt rend című költeményének a feldolgozása volt.

https://www.youtube.com/watch?v=NpxwVQOyu7M

A program következő vendége egy meglepetésvendég, Keleti András, a Colostar zenekar, a Budapest Bár zenei produkció, valamint az Eleven Költők Társasága nevű formáció egyik tagja. Utóbbi kiemelendő, ugyanis az Eleven Költők Társasága tagjai zenésítették és rendezték is meg a négy fiatal szerző jó néhány versét. Keleti elmesélte a közönségnek, hogy igyekeznek mindig úgy hozzányúlni a versekhez, ahogy azt a tematikája, ritmusa diktálta. Fontosnak tartja, hogy ne a szokásos módon zenésítsék meg a verseket, hanem valamelyest a zene akár tovább is vihesse a szöveget, hiszen az ilyen vizuális és auditív megoldás egyfajta értelmezési forma is. Nagy hangsúlyt fektetnek a vizualitásra és magára az előadásmódra is.
A következő alkotó a kilencvenes születésű kárpátaljai költő, Marcsák Gergely. Marcsák elmondta, hogy a Debreceni Egyetem Irodalom és Kultúratudományok Doktori Iskolájának elvégzése után magyar szakos tanárként állt katedrára Ungváron. Bár szerette a tanítást, de úgy érezte, valójában nem az ő világa, ezért öt év után fel is hagyott vele. Megjegyezte, hogy leginkább az oktatói feladattal járó papírmunkával gyűlt meg a baja, mert az ilyen jellegű kötöttségeket egyáltalán nem szereti. Jelenleg az ungvári Intermix Kiadó felelős szerkesztője, valamint a kárpátaljai Együtt című irodalmi folyóirat olvasószerkesztője.
Az esten elhangzó egyik Marcsák-vers a Mátyás anyja Prágában volt. A költő a vers keletkezési történetét is megosztotta velünk: ki akarta próbálni magát a tévénél, el is helyezkedett, ám nem igazán vált be neki a műsorszerkesztői állás, ezért egy hónappal később megírta a felmondólevelét, amelynek kapcsán eszébe jutott a magyar irodalom egyik leghíresebb kezdősora, a ,,Szilágyi Örzsébet levelét megírta”, a verset pedig átültette a mai viszonyok közé, ugyanis – ahogy a költőtől megtudhattuk – a kárpátaljaiaknak munkavállalás szempontjából Csehország nagyon népszerű célpont.

https://www.youtube.com/watch?v=ihSVIRmgycI

A mindössze huszonegy éves Nagy Lea három művészeti ággal is foglalkozik: zenével, tánccal és költészettel. Budapesten él, de Szolnokon született. Származását tekintve horvát és vajdasági felmenői is vannak, de elmondta, a horvát nyelv sokkal közelebb áll hozzá, mint a szerb, ezért is akar jelentkezni az ELTE szlavisztika szakára. Nagy elmesélte, hogy minden évben visszatér Horvátországba, egy Prvić nevű szigetre, ahol egyáltalán nincs autóút, magát a szigetet is hajóval lehet megközelíteni. A szigeten pedig a nagyszülei által épített kis házikóban tölti a nyár egy részét. Itt töltekezik, pihen. Megosztotta velünk, hogy nagyon sokat jelent neki az utazás, az új helyek felfedezése, mert alkotás szempontjából fontos, hogy kiszakadjon abból a közegből, ahol az ideje nagy részét tölti. Ezért is tartotta jó lehetőségnek, hogy több napot eltölthessen vidéki városok írórezidenciájában; járt Pécsett és Debrecenben is.