Ilyés Krisztinka | Versek

Ilyés Krisztinka 2022. január 11., 08:44

a lámpa sárgán kacsintott,
bőrbe égető mosolyokat
csalogattak a fényszórások.
mindketten könnyezni kezdtünk,
ahogy a bizalomért káromkodó
homályos alak hátulról meglökött.

Mednyánszky László: Különleges fények

lámpafénynél

A lélek tele van hullócsillagokkal.
(Victor Hugo)

a lámpa sárgán kacsintott,
bőrbe égető mosolyokat
csalogattak a fényszórások.
mindketten könnyezni kezdtünk,
ahogy a bizalomért káromkodó
homályos alak hátulról meglökött.


nem volt baj, addigra eldöntöttük:
meglopva az elkerülést,
kézen fogva, homokesőben
bízzuk egymásra szemeinket.

 

Emberlépték

Veress Gerzson Tudom, de mégis című versére

Nekifeszülünk
a kilakoltatásnak,
évtizedeket késünk,
s újrajátsszuk árulásaink
hatálytalanított idejét.


Háttérzajban elszabadult
színek rajzolják meg
az idetévedt hűség-morzsákat,
de mi tovább bújócskázunk
az évszakok testtelen
öntisztulásában.

 

Lázálom

Amikor hónapok óta először
fekete macskával álmodtam,
újból utolért a fájdalomért
felelős görcs, a rángatózás,
feszültek az izmaim,
berekedt torokkal kiabáltam,
senki nem fogta le a karjaimat,
összevissza hadonásztam,
levertem mindent az éjjeliszekrényről,
az összetört lámpaégővel elvágtad a kezed,
rettegtél tőlem és gyűlölted az álmaimat,
én meg nem emlékszem semmi másra,
csak annyira, hogy újból rám tört a görcs,
amikor hónapok óta először
fekete macskával álmodtam.

 

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. decemberi számában)