Egykor volt a túrógombóc, legföljebb a gyors túrógombóc, a recept végén pedig ez szerepelt: „aki szereti, porcukorral is megszórhatja”. Ma ez már nem elég. A túrógombóc fantázianevet kapott: túrógombóc, ahogy mi szeretjük. De vajon milyen az?
Egykor volt a túrógombóc, legföljebb a gyors túrógombóc, a recept végén pedig ez szerepelt: „aki szereti, porcukorral is megszórhatja”. Ma ez már nem elég. A túrógombóc fantázianevet kapott: túrógombóc, ahogy mi szeretjük. De vajon milyen az?
• „Nem egy hagyományos túrógombóc, inkább azt mondanám, hogy annak egy egészségesebb változata. Ugyanis zabpehelyből és búzadarából készül. Mézes görög joghurtba szoktuk mártogatni. Isteni!”
• „Diétás túrógombóc recept. Sokféle túrógombócot láttam már, de nálunk ez a legsikeresebb. Elkészítése robotgéppel nagyon gyors, eltekintve a félóra pihentetési időtől.”
• Étterem honlapján: „Már nagyon régóta rendszeres listatag ő is az étlapunkon, kivételesen ezt mindenki szereti nálunk.”
Más éttermek honlapján filozófiai magasságokba emelik a túrógombócot.
• „Egy finom #túrógombóc mellett átgondolhatóak, megbeszélhetőek az élet nagy dolgai… talán már a brit tudósok is vizsgálták (vagy vizsgálni fogják), hogy ez a #desszert miért van pozitív hatással a lélekre – mi valljuk, hogy testünk-lelkünk időnként túrógombóchoz kell jusson.”
• „Mindenki szereti. Valaki sok tejföllel, valaki még édesebben, megint más tejföl nélkül, csak porcukorral, valaki sósan és van, aki csak gombócot kér, porcukor és tejföl nélkül…, és úgy is van, ahogy TE szereted.❤....és úgy is van, ahogy mi ajánljuk NEKED!❤ Mi szeretjük a gyümölcsös, mákos, vaníliasodós, glutén- és laktózmentes gombócot, szeretjük a krémes textúrát, a meglepetéseket. Szeretjük a jó társaságot, a nevetést, az ÉLETET.”
Eljutottunk a natúr túrógombóctól a porcukros, tejfölös, vaníliasodós, krémes textúrás változatokon át egészen az élet lényegét megjelenítő túrógombócig. Ám ezzel sem kerültünk közelebb a túrógombóc, ahogy mi szeretjük nevének értelmezéséhez. Ezt kívántam tisztázni egy képzelt jelenetben. Csöng a telefon a túrógombócbárban:
– Jó napot kívánok, rendelni szeretnék. Látom itt az étlapjukon: „Túrógombóc, ahogy Mi szeretjük”. Nagy m-el, ami azért nem a helyesírás csúcsa, de ezt hagyjuk. Tehát a túrógombócukról érdeklődnék. Most ez hogy van? Ahogy Önök szeretik, vagy ahogy Mi szeretjük?
– Ez egy név, ételnév, „ahogy mi szeretjük”. Túrógombóc tejföllel leöntve.
– Tehát akkor úgy, hogy önök szeretik.
– Igen, ahogy mi szeretjük.
– De nem lehetne olyat kérni, ahogy én szeretem?
– Nem, mert az étel neve az, hogy „ahogy mi szeretjük”, valóban lehetne kis m-mel is írni. De ezt ön is szeretni fogja.
– Ebben nem vagyok biztos. Én olyat szeretnék kérni, ahogy én szeretem.
– Rendben, akkor küldjük a túrógombócot, ahogy ön szereti.
– De mi lesz a számlára írva?
– Túrógombóc, ahogy Mi szeretjük. Nagy m-mel, mert ez van a gépbe írva.
– Az nem jó, mert már megállapodtunk abban, hogy a túrógombócot úgy küldik, ahogy én szeretem.
– Nem tudja elképzelni azt, hogy esetleg ön ugyanúgy szereti, vagy szeretni fogja a túrógombócot, ahogy mi, és akkor teljesen mindegy, hogy ön vagy mi?
– Az azért nem egészen mindegy, mert én Tóth Tibor könyvelő és pénzügyi tanácsadó vagyok, önök pedig a Tájfutó túrógombócbár.
– Na látja, azt mondja, önök pedig, mi pedig azt mondjuk, hogy mi pedig… Tehát ön sem tudja másként mondani. Túrógombóc, ahogy Mi szeretjük, ez egy ételnév, de ön, maga vagy ahogy tetszik, ugyanúgy fogja szeretni. Kérdezze meg egy nyelvésztől, hogy helyes-e!
– Rendben, akkor megrendelném a Túrógombóc, ahogy MI szeretjük ételüket, de akkor, amikor kihozzák, akkor most úgy készítik-e el, ahogy én szeretem, vagy ahogy önök szeretik?
– Ezt mintha már megbeszéltük volna. Nem úgy, ahogy ön, hanem úgy, ahogy mi… De ez egybe fog esni az ön ízlésével.
– Tehát akkor összefoglalom: az étel a neve az, hogy Túrógombóc, ahogy Mi szeretjük, nagy t-vel és nagy m-mel, de a valóságban ez mégiscsak túrógombóc, ahogy én szeretem, természetesen kis m-mel, mert ez így helyes az akadémiai magyar helyesírás szerint.
– Igen.
– Jó, de akkor önök adócsalást követnek el.
– Hogy követnénk el adócsalást? Minden esetben az étellel együtt kivisszük a számlát is.
– És a számlán mi lesz?
– Természetesen az étel neve: Túrógombóc, ahogy Mi szeretjük.
– Hát ez az.
– Mi hát ez az?
– Hát adócsalás! Önök azt írják a számlára, hogy Túrógombóc, ahogy Mi szeretjük, a helyesírási hibát most hagyjuk, de kihoznak egy túrógombócot, egy olyat, amit én szeretek.
– Mondja, nem rendelne inkább valami mást?
– Mit tudna még ajánlani?
– Mondjuk: Madártej, a nagymama receptje alapján…
– Szeretem a madártejet, érdekelne is, de engedjen meg egy kérdést. Kinek a nagymamájának a receptje alapján? Az önöké vagy az én nagymamám receptje alapján? És önök honnan tudhatják, hogy milyen receptje volt a nagymamámnak? Csak nem nyomoztak utána? És mi fog szerepelni a számlán? Az én nagymamám vagy az önök nagymamája? Már elnézést, de ezeket előbb tisztázni kellene.
– Inkább ajánlanám Önnek egy „csak most” kedvezményes ételünket: Kemencében sült mákos guba vaníliasodóval…
– Nagyon szeretem a mákos gubát. Ez érdekelne. De megenged néhány kérdést? Milyen kemencében sült? Búbosban? És mi az a sodó? Mert a borsodót ismerem, ez emlékeztet Borsod megyére, ahol születtem, meg a borra, tudja, azt is szeretem, mert a nevemben is benne van, Ti-bor, de így önmagában elég szegényes, hogy sodó. Egyáltalán van ilyen magyar szó?
– Tudja mit, küldenék önnek egy gesztenyepürét, ingyen, ez a cég ajándéka…
– Nagyon köszönöm, hogy ilyen előzékenyek, de gondolom, nullás számlát azért küldenek, mert az kötelező, de a számlán mi fog szerepelni: gesztenyepüré vagy gesztenyepüre, mert ez nem egészen mindegy, hiszen néha egy ékezeten múlik a valaminek a lényege. Tudja, egyszer elfújta a szél az ékezetet Szárról, lett is belőle mai napig tartó galiba…