Beszélgessünk, mondja a harangozó,
míg karját kitárva kalimpál a mélybe,
magányosan.
A végső fuvallat még megborzongat,
majd megdobban az éjszaka szíve,
nagyon mélyről.
Ott állsz a fehér fal előtt, a borostyán
olajzöld menyasszonyi fátyol:
áldozati oltár.
S kettéhasad az éjszaka, vére csordul,
nézed a vörös buborékokat,
szemed tükrei.
A harangozó már átsétált a tájon,
könnyezve térdel a szakadék peremén,
mögötte angyal áll.
Beszélgessünk, mondja az angyal,
idegen, ősi angyalnyelven szól,
a harangozó mégis érti.
Beszélgessünk, mondja a harangozó,
míg karját kitárva kalimpál a mélybe,
magányosan.
___________
* Hetven éve született Soóky László (1952–2020)
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. februári számában)