Tányérom szélén barna zsírpecsét,
középen néhány káposztafoszlány,
egyenes háttal, kitolva csecsét
megy innen oda a kis csaposlány.
Negyvenes nő a konditeremben
Ringó melle felett ritkásan gyűltek a ráncok,
bőre lepetyhüdt már itt-ott; és rossz napokon szeme
aljában táskák függtek, de ha úgy jött olykor,
hétvégente simán lefutott még egy maratont is.
Állomáson
Üldögélek a resti teraszán,
ereimben már dorombol a szesz,
két Staropramen, egy Krušo’... s talán
még egy stampedli kontušovka lesz.
Tányérom szélén barna zsírpecsét,
középen néhány káposztafoszlány,
egyenes háttal, kitolva csecsét
megy innen oda a kis csaposlány.
Hosszú a combja, vádlija izmos,
lábát akár egy hiúz emeli,
hetente többször gyúrni jár biztos:
letapizni őt senki sem meri.
Ja, és mielőtt még elfeledném:
az ég kék, a fán madár csicsereg,
kedves széplélek, arra kérlek én,
csókoljad meg most úri seggemet.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. februári számában)
Erdély: 2022. február, V. évfolyam, 2. (45.) szám