Kedves Magácska!
Én magácskát okos embernek ismertem, minek kell mindenféle pszeudo-irodalmi irányzattal, transzközéppel kavarnia a szart? Hát nem költők vagyunk mind, jók, rosszak, patetikusak vagy posztmodernek? Magácska okos ember, jó költő, inkább jöjjön, adok magának egy fizetős állást, s aztán meglátja, kinyílik minden kapu.
Kedves Magácska!
Én magácskát okos embernek ismertem, minek kell a csángókkal foglalkoznia? Azoknak már úgyis kámpec, ha sokat bezgeti őket, még azt fogják hinni, hogy nekik is járnak az emberi jogok, az anyanyelv oktatása. De mi ezt nem tudjuk megadni nekik, nem érti?! Mi ehhez kicsik vagyunk! Minek akkor felheccelni őket? Jöjjön inkább hozzám, nálam a cégnél mindig van hely az ilyen célratörő embereknek.
Kedves Magácska!
Én magácskát okos embernek ismertem, mit foglalkozik olyasmivel, amiről már egyszer megállapították, hogy hamis. Milyen is lenne a todomány, ha mindig a forrásokhoz nyúlnánk, s azokat kezdenénk elemezni?! Hát nem lehet örökké visszamenni a világ teremtéséig, az istenért! Azokat már egyszer megnézték valakik, és megállapítottak valamit. Ajánlom magácskának, ne mind foglalkozzon a székelyek történelmével, mert ez lassan már székelykedés lesz, s magácska megütheti a bokáját!
Kedves Magácska!
Én magácskát okos és alapos embernek ismertem. Ezt a témát már réges-régen lezárták a délibábosan kikapart barguzini zsidó női csontvázzal. Ne terjeszszen téveszméket, ez méltatlan magácskához. Inkább olvassa el Illyés Petőfi jét. És fogadja el az MTA értékelését. Mi történne a világgal, ha mindent újra és újra elővennénk? Mikor lenne időnk előre menni? Mit gondol, mindenki azt kutat, amit akar? Hát nem: tanulja meg egyszer végre, a jó todós az, aki azt kutat, amit szabad! Az ember szabad, tehát azt tesz, amit szabad!
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2018. augusztusi számában)