A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fogadótere ünnepi hangulatban várta vendégeit a 125 éve született magyar író kerítéskiállításának budapesti megnyitója alkalmából. A nem több mint egy órát felölelő rendezvény Richly Gábor, az MMA főtitkára köszöntőbeszédével kezdődött, melyben a megszólaló hangsúlyozta: „a 125 évvel ezelőtt született székely író élete a 20. század kortörténeti dokumentumaként is értelmezhető.”
Tamási Áron 125 címmel nyílt meg az ötödik kerítéskiállítás Budapesten, július 25-én
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fogadótere ünnepi hangulatban várta vendégeit a 125 éve született magyar író kerítéskiállításának budapesti megnyitója alkalmából. A nem több mint egy órát felölelő rendezvény Richly Gábor, az MMA főtitkára köszöntőbeszédével kezdődött, melyben a megszólaló hangsúlyozta: „a 125 évvel ezelőtt született székely író élete a 20. század kortörténeti dokumentumaként is értelmezhető.” Tamási ugyanis kiemelkedő írói tehetségével a szétszéledt magyarság összeláncolásában is kulcsfontosságú szerepet játszott, így nem véletlen, hogy a Magyar Művészeti Akadémia is főként ezen szempontot alapul véve indította el – a Tamási Áron Közalapítvány és a Magyarság Háza közreműködésével – a tablókiállítás létrehozását, melynek célja, hogy még közelebb hozza írónkat a budapesti közélethez. S persze az összetartozás jegyében mi sem lehetne célszerűbb, mint a magyarság területeit átfogó kiállítássorozat, így az MMA főtitkára is örömmel tárta hallgatósága elé, hogy a Tamási életútjának főbb állomásait tartalmazó tablóképek Erdély több településére is ellátogatnak az emlékév során. A köszöntőbeszéd lezárásaképp pedig a művészeti akadémia már megvalósított és még megvalósításra váró kulturális programjainak színes repertoárjából kaphattak némi ízelítőt a vendégek, melyek mindegyike– csakúgy, mint a kerítéskiállítás – a Tamási-kultusz népszerűsítését hivatott szolgálni. Ilyen például a Tamási Áron színházi előadásait feldolgozó tanulmánykötet vagy a már készülő és jövőben megjelenő In memoriam Tamási Áron című portréfilm a köztelevízió számára.
Az ünnepély Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának köszöntőjével folytatódott, amelyben az államtitkár többek között azt is elárulta, hogyan és milyen módon született meg az emlékév megvalósításának gondolata. Elmondása szerint az évforduló magasabb szintre emeléséhez elengedhetetlennek tartották a megemlékezés széles körű kiterjesztését, melynek segítségével összeköthetik Magyarországot az utódállamok területén élő magyar közösségekkel. Ezért is indították el az idei – kimagasló értékű – emlékévet Marosvásárhelyen, a magyar kultúra napján, illetve ezzel párhuzamosan kezdetét vette Budapesten is az eseménysorozat, amely számos programmal várja az érdeklődőket. Egyik legfőbb céljuk pedig – mondta Potápi Árpád János – a gyermekek, fiatalok bevonzása, megnyerése, az olvasás Tamási által való megszerettetése, valamint az emlékév eseményeinek popularizálása; s habár az említett kifejezés sok esetben szitokszónak számít – főként a kultúrában – mégis be kell látnunk, hogy egy populáris íróról van szó, akit „újra és újra meg kell ismertetni a mai társadalommal”. A kerítéskiállítások – amelyből az éppen megnyitásra váró volt az ötödik – is ezért jöttek létre: jellegzetességük a folytonos vándoroltatásban rejlik, melyet, mint a beszédből kiderült, valószínűleg nem csupán az emlékév során fognak útjára bocsátani, hanem a következő esztendőkben is megpróbálnak minél több helyre eljuttatni. Az államtitkár mindezek mellett azt is kiemelte, hogy a technika vívmányainak köszönhetően természetesen nem kell elvinniük egyik kijelölt pontról sem a tablóképeket ahhoz, hogy egy másikra áthelyezhessék, hanem különböző módszerekkel több helyszínen is megjelentetik, illetve megjelentették. A kiállítás így már látható Csíksomlyón, Farkaslakán, Sátoraljaújhelyen, Csíkcsomortánban, Gyulán, Mikházán, valamint meg lehetett tekinteni a múlthéten zajló tusványosi táborban is, ahol – mondta bizakodóan Potápi – több ezren találkozhattak a rövid, de tartalmas Tamási-életúttal.
„Tamási Áron a mai napig összekapcsolja a magyarságot, ma is még az egyik legolvasottabb magyar író” – hangzott el még a beszéd legelején, amelyet mindenképp érdemes kihasználni a már említett népszerűsítés érdekében. Ő ugyanis a hívószó a magyarság összeláncolásában, a gyermekek és a fiatalok olvasásélményének megteremtésében. A köszöntőbeszéd – és egyáltalán az emlékévben megrendezett programok, köztük a kerítéskiállítások – talán legfontosabb szempontjai ezek, amelyek együttesen emelik be a székelység kérdését a köztudatba. Az államtitkár elmondása szerint ugyanis örömteli pillanat, hogy Budapesten ünnepelhetjük szerzőnket, abban a városban, amely nemcsak a nemzet fővárosa, hanem Tamási életében is fontos szerepet töltött be, ám azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a magyarságon belül is leginkább a székelység egyik legnagyobb írója ő. Így az emlékévben meghirdetett programok és különféle események nem kizárólag Tamási Áron személyiségére fókuszálnak, hanem általa az erdélyi magyarság, székely nyelvjárások, szokások, illetve hagyományok is erősebb megvilágítást kapnak.
Az ünnepi megnyitó Vári Fábián László író és az MMA irodalmi tagozat vezetőjének beszédével zárult, aki többek között a „mivégre vagyunk a világon?” kérdését járta körül: szavain keresztül vált érzékelhetővé Tamási Áron jelenléte és meghatározó alakja, akit – szerinte bár kissé közhelyszerű, de – az erdélyi magyar irodalom egy kimagasló csúcsának nevezett meg. Ezt követően a kiállítás hivatalos megnyitásával a vendégek megcsodálhatták a Magyar Művészeti Akadémia irodaházának Andrássy úti oldalán látható kerítéskiállítást. A 17 képből álló összeállítás Tamási Áron életpályájának néhány jelentős állomását mutatja be, számos idézet és korabeli fotográfia felhasználásával, amelyet az érdeklődők egészen októberig megtekinthetnek.
