Réteg a rétegen.
Látni minden lépését a Földnek,
s a Bárányt,
ahogy visszaparancsolja
a frissen fölvirágzott földgyalukat.
Rögzítés
Hajszállüktetés. Fölötte az üvegsíkú reggel.
Rajta megvérző mandaringurulás.
Borozgató lombkoronák terítetlen asztalunk
fölött. A hold udvarán eleresztik a kutyákat.
Csendes nyári golyóhullás valamelyik partodon,
tengerem. Mert várt még a bodza, hogy én is
fehéren szégyenletes fanyar szitkokkal álljak elé.
Őstér
A dőlés vészfoganata:
az előmerészkedő köldök,
a homlok lemondásra kész,
s a takaró őstériszonyban.
Emelkedő sorok
A füst háta mögött
katakombák széthúzott függönyei,
istenről lehull a tudás, mint levetett kígyóbőr,
csendőr-hiénák zárt bonctermek előtt.
Szervtelen
Legyek és posztumusz fűcsomók.
Suta birtokragok az ösvények kereszttüzében.
Az önimádat lebocsátott rétjei.
Avar-őrjárat a szervtelen sötétben.
Achát
Réteg a rétegen.
Látni minden lépését a Földnek,
s a Bárányt,
ahogy visszaparancsolja
a frissen fölvirágzott földgyalukat.
Utak
Utak – halottgyalázó trófeák,
szénporos, fürge ágyai álomujjainknak,
madárcsőrű fák haltalan folyói,
sorstársai a becenevű balladáknak.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. júliusi számában)