Fábián Pál tanár úr, az 1984-es helyesírás „atyja” így óvott bennünket a helyesírási szabályok lazításától: A helyesírás a magyar nép és nyelv egységét jelenti, ügyeljetek arra, hogy egységes maradjon! A helyesírás az igényes, művelt magyar köznyelvet, a legszélesebb rétegek számára a könnyebb megértést, valamint a magyar írásbeliség – határok nélküli – egységét szolgálja.
Fábián Pál tanár úr, az 1984-es helyesírás „atyja” így óvott bennünket a helyesírási szabályok lazításától: A helyesírás a magyar nép és nyelv egységét jelenti, ügyeljetek arra, hogy egységes maradjon! A helyesírás az igényes, művelt magyar köznyelvet, a legszélesebb rétegek számára a könnyebb megértést, valamint a magyar írásbeliség – határok nélküli – egységét szolgálja. A közszolgálati médiafelületek (a hagyományos és az online sajtó) helyesírása sok tekintetben minta a közönség számára.
Sajnos, sokszor rossz minta. A digitális-információs világban a lapok, folyóiratok, online médiafelületek helyesírása gyakran hagy kívánnivalót maga után. A magánkézben lévő sajtótermékeknél költségkímélés miatt elsőként az olvasószerkesztőkön és a korrektorokon takarékoskodnak; az újságírók szakmai képzésében pedig háttérbe szorulnak a sajtónyelvi, helyesírási ismeretek.
Minya Károly főiskolai tanár ötlete nyomán 2019-ben a sajtó helyesírási kultúrájának emeléséért népszerű, vonzó korrektorversenyt hirdetett meg a 2000-ban alapított Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a 2006-tól működő Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda. A korrektorverseny célja, hogy összemérhessék tudásukat a korrektorként elhelyezkedni kívánók, az egyes médiumoknál már olvasószerkesztőként, korrektorként dolgozók, illetve bárki, aki szeretné próbára tenni helyesírási tudását. Minden évben a legeredményesebb három versenyző megkapja Az év korrektora címet, amely ily módon beleilleszkedik az egyes szakmák, területek minőségbiztosítási rendszerébe (pl. Az év könyve, Az év bankja).
A verseny két részből áll: egy rövid online helyesírási feladatsorból (korábban tesztből) és egy szövegjavításból. A Mandiner (2021) így számolt be a harmadik versenyről: „A gyakorlati rész az újságoknál, könyvkiadóknál, igényesebb hírportáloknál, sőt blogoknál, üzleti szereplőknél dolgozó korrektorok mindennapi munkáját idézi azzal a különbséggel, hogy nyelvhelyességi-stilisztikai szempontból nem kell nézni a szöveget, azt ugyanis lehetetlen precízen, objektíven mérni. Ez a feladat főleg az alaposságról szól. Persze otthon kell lenni a szabályzatban, hogy az ember esetleges bizonytalansága esetén tudja, hol keressen választ, no és nyilvánvalóan ki kell tudni szúrni a szövegben megbúvó helyesírási hibákat, azokat is, amelyek kaméleonként simulnak bele a közegükbe. A korrektori munka sokkal megbízhatóbb hibafelismerést követel, mint amire bármilyen szoftver képes – bizonyos nyelvtani tudás felett az emberek amúgy is csak az elgépelések kiszűrésére használják a szövegszerkesztők helyesírás-ellenőrző funkcióját.”
Az év három, szakmailag legjobb korrektora – az értékes nyeremények mellett ” megkapja Az év korrektora címet. Ezzel az is a cél, hogy a lapok az impresszumukban is közzétehessék ezt a kitüntetést, amely egyúttal garantálja a kiadvány nyelvi minőségi színvonalát.
A versenyzők száma eddig 60–90 fő között mozgott. A résztvevők szinte a teljes magyar nyelvű hagyományos és online sajtót lefedték, illetve akadtak egyéni érdeklődők, akik csak próbára kívánták tenni helyesírási tudásukat. Az első versenyt 2019. március 19-én rendezték a Duna Palotában. A második versenyt a koronavírus-járvány miatt – kényszerűségből – online módon szervezték 2020. október 3-án. Az online-szervezés annyira sikeresnek bizonyult, hogy a későbbiekben meg is maradt ez a lebonyolítási forma, mely kétségtelenül előnyös a vidéki és a határon túli versenyzőknek. A harmadik online-versenyt 2021. szeptember 25-én szervezték meg; a negyedik verseny pedig most 2022. szeptember 24-én lesz. A résztvevők kérésére a verseny 2022. szeptember 28-án, szerdán 16 órakor nyilvános jelenléti eredményhirdetéssel, szakmai találkozóval zárul az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A találkozón kerekasztal-beszélgetést szerveznek a sajtó nyelvéről, helyesírásáról, amelyen részt vesz Farkas-Wellmann Endre főszerkesztő (helyorseg.ma), Kiss Róbert Richard turisztikai újságíró, az ötletadó Minya Károly és Pölcz Ádám nyelvész. Az érdeklődők a jelenlévő nyelvészeknek szakmai kérdéseket is feltehetnek. Az első ilyen jellegű fórumon kiderült, hogy a korrektorok igénylik a szakmai megbeszéléseket.
Az év korrektora díjasok (eddig): Fábián György, Helfrich Judit, Póla Gergely (2019), Helfrich Judit, Korpa Ildikó, Póla Gergely – Fábián György (holtverseny) (2020), Helfrich Judit, Póla Gergely – Szvorényné Mezei Klára (holtverseny) (2021). Minden valószínűség szerint ők a Kárpát-medence legjobb korrektorai! Mint látható, vannak, akik már háromszor értek el helyezést – a szabályzat értelmében ennél többre nincs lehetőség; jelentkezhetnek ugyan a versenyre, megmérettethetik magukat, de Az év korrektora címet csak háromszor kaphatja meg valaki – így másoknak is lehetőségük nyílik a cím birtoklására.
A Mandiner (2021) ezzel zárja tudósítását: „A Kárpát-medencei korrektorverseny kiváló alkalom arra, hogy felhívja a figyelmet a nemzet felbecsülhetetlen kincsét jelentő magyar nyelvre, a helyesírás fontosságára, továbbá hogy egy pillanatra reflektorfénybe állítsák és elismerjék azokat, akiknek a munkája kívülről – jó esetben – láthatatlan.”
A versenyt kezdetektől támogatja a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Nyelvőr Alapítvány és 2022-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem is.