Saitos Lajos | Minden és semmi – versek

Saitos Lajos 2022. október 03., 06:43

Csak a szépség ne fájna
úgy ez a szelíd somogyi táj
pirkadástól szürkületig
akonodásig könnyezne

Kuti Dénes: Gyűrt mező (olaj, vászon, 100 × 100 cm, 1980)

Minden és semmi
Csokonai-reminiszcencia

Csak a szépség ne fájna
úgy ez a szelíd somogyi táj
pirkadástól szürkületig
akonodásig könnyezne
harmatozna rád ha volnál
Csokonai Vitéz ivadéka ha
pajtása volnál garabonciása
s ásnál mélységes-mély kutat
a múltba s kutatnál emlék-
bugyraidban hogy megidézd
idehívd szólítsd Vitéz Mihályt
a hites szakadár testvért
a maradandó szépséget és
mulandó rútságot magyarázó
professzort minden poétai idő
legnagyobb mutatványosát
ki úgy hagyott csapot papot
mint ahogy hagyni fog majd
érintetlenül bennünk a megszólított
a Minden és Semmi ura…!


Kényszerleszállás

Már álmomban se tudok
úgy repülni mint hajdan
gyerekkoromban tettem
pedig akkor Batmanről
mit sem tudtam/hallottam
így nem is utánozhattam
s csak kétoldalt magamhoz
szorítottam könyökem és
ez éppen elegendő volt az
elrugaszkodáshoz s így
siklórepülésben jártam be
hegyeket völgyeket nem
egyszer de ezerszer amire
most hiába várok és hiába
próbálkozom akár még
kitartó nekifutással is nem
megy az elrugaszkodás
nem megy a repülés s csak
forgolódtam álmomban a
kényszerleszállás tudatában
s arra ébredtem hogy iszo-
nyúan görcsöl a lábam…!


(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2022. szeptemberi számában)