a focipályán képtelen sebességgel a labda az arcod felé repül,
mikor az orrodból vér bugyog a fehér tornapólóra,
mikor télen az iskola udvarán biciklizel a tükörsima jégen,
mikor becsapódsz az olvadó hóba
a focipályán képtelen sebességgel a labda az arcod felé repül,
mikor az orrodból vér bugyog a fehér tornapólóra,
mikor télen az iskola udvarán biciklizel a tükörsima jégen,
mikor becsapódsz az olvadó hóba,
mikor kilátszik a csont és alig marad bőr a képeden,
mikor puha ököllel támadsz a mázsás ajtónak,
mikor megrepednek a kezedben a rostok, aztán csak sírsz,
mikor a játszótér mászókáján homlokkal mész a fadeszkának,
és akkor hosszan fogod a fejed,
és akkor életedben először káromkodsz,
és akkor a gyerekek szülei elpirulva néznek,
és akkor mit mondtál fiam, ilyet nem lehet,
és akkor jön az elvárt szégyen, és te sem
leszel már akkor a nap hőse, pedig nem is
tudhatod még, hogy életedben először vagy
igazán szabad.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. októberi számában)