A valós és képzelt kép,
mi nem téged idéz,
semmi az, mit az agy
feledni kész.
A szó, mi nem hozzád, néked
s tőled való, üres és hiábavaló.
A beszéd, mi nem téged mesél
zúgás csak, mit fújhat a szél.
A valós és képzelt kép,
mi nem téged idéz,
semmi az, mit az agy
feledni kész.
Mindig, és mindig,
ha nem tudlak is,
ha nem látlak is,
ha most voltál is,
ébredéskor s ha aludtál,
betegen s ha meggyógyultál,
fázva, vagy izzadtan,
fáradtan vagy frissen illatozva,
ha vidám vagy, ha bánat gyötör,
ha sírsz, ha szemed tündököl,
mindenhol és mindegy, hol:
kellesz, akarlak!
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2018. január 13-i számában.)