Helyőrség | Élő: Petőfi-szabadnap a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Ilyés Krisztinka
Petőfi-portyázók fedezték fel a Károlyi-palotát 

A hónapokon át tartó felújítási munkálatok után újra nagy szeretettel látja vendégül a kedves kultúrakedvelőket a Petőfi Irodalmi Múzeum. Az évforduló útindítója a Költő lenni vagy nem lenni című kiállítás és a Petőfi szabadnap programsorozat, melyet január 14-én, szombaton ingyenesen látogathatnak az érdeklődők.
 
Az egész napos rendezvény első állomásán, a Petőfi-portyán a Károlyi-palota történetét és Petőfi különleges Pestjét fedezhettük fel, mindezt egy új nézőpontból vizsgálva, amelyet főként az újra látogatható terek bejárása tett lehetővé. 

A portyázók nagy létszáma miatt két csoport is indult, hogy feltérképezze a Károlyi-palota különböző helyszíneit. Az egyik időutazó társaság Kádár Anna és Sóki Diána múzeumpedagógusok irányításával tért vissza Petőfi korába és járta körül a korabeli épület fontosabb szegmenseit. A helyiségtörténet ismertetése után izgalmas feladat következett, a palota kertjében a gyerekek időutazó térképüket egészítették ki az ott látottakkal. A portya kezdete óta elég sok Petőfiről és Petőfitől szóló történet is elhangzott, köztük az is, hogy bár jelenleg már az ő nevét viseli az intézmény, valószínűleg csak egyszer járt a palotában. Végül a 200 éve született költő bőrébe bújva a múzeum belső tereibe is bepillantást nyerhettünk, és olyan különleges eszközöket fedezhettünk fel, mint a sasos sajtó, illetve Petőfi különböző személyes tárgyai, bútorai. 

Kincses Krisztina 
Petőfi szabadnap – Kalandozások János vitézzel

A Petőfi szabadnap délelőttjén – 10 órától kezdődően – főként gyerekeknek szóló foglalkozások kerültek megrendezésre, melyek Petőfi Sándor 1844-ben írt János vitéz című verses meséjét állították a fókuszba. A PIM Mesemúzeuma és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtára komplex múzeumpedagógiai csomagot dolgozott ki a gyerekcsoportok és családok számára három különleges foglalkozást felkínálva, melyből az első – Kalandozások János vitézzel – a résztvevők segítségével sikeresen felelevenítette Petőfi egyik legismertebb meséjének fontosabb helyszíneit.

Átlépve a terem ajtaját egy csodálatos világba csöppenhettek a gyermekek és családjaik, melyben tengernyi kaland várt rájuk: elnevezhették az elkóborolt juhokat, huszárokként sorakozva vallhatták meg, hogy hány palacsintát is tudnának jóízűen elfogyasztani, megküzdhettek az óriás királlyal, és Tündérországban azzá változhattak át, amivé csak akartak. A képzelőerőnek nem lehetett határokat szabni, volt ott ugyanis fa, huszár, kígyó, hal, lovag, oszlop, ló, pegazus, sellő, de még sellőtartó is, János vitéz pedig természetesen visszakaphatta hőn szeretett Iluskáját, mellyel egy méltó lezárást kapott a bátor kis kalandorok varázslatos utazástörténete.

A foglalkozáson hangkulisszák és óriásbábok is hozzájárultak János vitéz kalandjainak eljátszásához, s mondanom sem kell, a hangulat örömteli volt, Petőfi Sándor pedig kicsit még közelebb került ezáltal a fiatal generációhoz.  

Kincses Krisztina 
János vitéz – Jankovics Marcell rajzfilmklasszikusa a Petőfi szabadnapon

A Petőfi szabadnap második foglalkozását a PIM Mesemúzeuma és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtára szervezte, melynek keretében egy színes magyar animációs filmet tekinthetnek meg a látogatók.

A János vitéz címet viselő rajzfilmet Jankovics Marcell rendezte még 1973-ban, Petőfi születésének százötvenedik évfordulójára. Az animáció többek között azért is mondható igazán különlegesnek, mivel ez volt az első egész estés magyar rajzfilm, melynek forgatókönyvét Szabó Sipos Tamás, Szoboszlay Péter, valamint a film rendezője, Jankovics Marcell írták.

Magyarországon 1973 májusában robbant be a hazai mozikba, most pedig ismét lehetőség nyílt feleleveníteni ezeket a színes, izgalmas és szórakoztató képkockákat, melyek ennyi év távlatából is páratlan szórakozást biztosítottak a jelenlévő nézőközönségnek.

Ilyés Krisztinka 
A versek zenéje 

Sirokai Mátyás, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem volt hallgatója már több alkalommal bebizonyította, hogy dobszó kíséret mellett verset mondani nemcsak felszabadító és különleges érzés, hanem egyben a közösségformáló erejével szociális érzékenységünkre is képes hatást gyakorolni. 

A Petőfi szabadnap lehetőséget biztosított arra, hogy a zenész-költő mindkét szenvedélyét, a két művészeti ág szépségeit egymásra hangolva tárja a közönség elé.  

A közös zenélés, amit Sirokai a versekre dobolással létrehozott, egy olyan atmoszférába terelte a vele szemben ülő érdeklődőket, amelyben a közös tudás megszerzésének első lépése a Petőfi-versek zenei lüktetésére rezonált. Az ünnepelt költőnk kiválasztott verseinek skandálása nem csak Sirokai hangszerének volt köszönhető, hiszen a közönség közvetlenül is részesévé vált annak az élménynek, ahol együttes erővel élesztették fel a Petőfi-beatet. A ritmus mindig is összekötő egysége volt a költészet és a zene kapcsolatának, ezáltal közelebb hozva az irodalmat az olvasóközönséghez. A felüdítő dobolás, a költemények egyes részleteinek ismételgetése pedig utat mutatott, merre is találjuk a versek zenéjét. 

Ilyés Krisztinka 
Petőfi színesben  
A Petőfi szabadnap programjának megalkotói mindenkire gondoltak: kicsikre, nagyokra, irodalom- és zenekedvelőkre, de azokra a művészlelkekre is, akiket – érdeklődésük okán – a képzőművészet felé húz a szívük. 

A karantén alatt született PICaRound színezőt a felnőtt színezők új generációjának tekintik. A két különböző tudományágat képviselő fejlesztő, Pittmann Zsófia képzőművész és dr. Bokor Nándor fizikus által létrehozott 21. századi képalkotó módszerrel ismerkedhettünk meg közelebbről is, melynek elsődleges célja, hogy a kreatív és meditatív kikapcsolódást nyújtó színező pihentető és stresszoldó hatásával lazításra bírja az alkotókat.

A foglalkozás során viszont az is kiderült, nem a hagyományos színezővel van dolgunk, hiszen a PICaROUND egy különleges eljárással képezi meg Petőfi portréját: a kör szélétől befelé haladva, egyetlenegy színnel kellett kiszínezni a direkt erre az alkalomra készített óriás méretű Petőfi-színezőt. A múzeum előterében mindenki kedvére becsatlakozott a különleges Petőfi-kép megalkotásába. 
{P11}
{P12}

Kincses Krisztina 
Tündérkaland János vitéz világában  

A PIM Mesemúzeuma és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtára egy különleges ajándékcsomaggal készült Petőfi 200. születésnapja alkalmából, melyet most Petőfi híján a gyerekek bonthattak ki. Kalandok János vitézzel, izgalmas rajzfilmklasszikus és még egy társasjáték is előugrott a titkos ajándékcsomagból, melyeket mind a szervezők dolgoztak ki egy igazán tartalmas születésnapi ünneplés elkezdéséért.  

A János vitéz (h)arcai nevezetű programsorozat második felvonásában egy drámajátékon alapuló kooperatív társasjátékon vehettek részt a gyerekek és családok, ahol tündérgyerekekként kalandozhattak János vitéz lenyűgöző világában. Az interaktív társasjáték folyamán a két csoportra osztott színes gyermektársaság feladata az volt, hogy egy izgalmas kaland során, egymást segítve végezzék el a küldetésüket. A játék különlegessége témájában is megmutatkozott: a szerelmesek egymásra találása után 14 évvel tündérgyermekek születtek, akik édesapjukat, János vitézt szeretnék megajándékozni az általa egykoron végigjárt helyszínekről összegyűjtött emlékekkel. A nem kevesebb mint egy órán át tartó tündérkaland teljességgel elvarázsolta résztvevőit: a vidám nevetéstől, a kellemes zenéktől, a szórakoztató narrációtól és a bámulatos versektől hangos terem méltó módon zárta a János vitéz (h)arcai nevezetű programsorozatot.  

A múzeumpedagógiai (ajándék)csomagot azonban nem csak a Petőfi szabadnapon lehet kibontani; a programsorozat három – különböző korosztálynak szóló – foglalkozásait külön-külön, illetve együtt is megrendelhetik az érdeklődők. A mesemuzeum.hu oldalára kattintva minden információt megtalálhatnak a foglalkozásokkal kapcsolatban, és egész tanév alatt – előre egyeztetett időpontban – meglátogathatják, illetve megrendelhetik az említett programokat.

Ilyés Krisztinka 
Kettőt jobbra, kettőt balra 

A sok információdús program után kijár a mulatság is!  
A Petőfi szabadnap közösségalkotó ereje abban is rejlik, hogy több művészeti ágból válogathatunk és azok értékeit közelebbről is megismerhetjük. Az 1978-ban alakult kiskőrösi Szivárvány Szlovák Táncegyüttes délután három órától kezdődő, másfél órás táncházában a legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenki elsajátíthatta a szlovák tánckultúra és a Magyarország különböző tájegységein hagyományozódó tánclépések alapjait. A táncegyüttes tagjainak küldetése, hogy az érdeklődőket elkalauzolják a néptánc és népzene világába, ahol a kikapcsolódási lehetőségek egyben – az értékőrző és értékteremtő sajátosságuknál fogva – összeszövik a múlt örökségét a jelenkor kultúrájával.  
A kedélyes hangulatot és az élő zenei kíséretet a Kóborzengő zenekarnak köszönhettük. 
{P15}
{P16}
{P17}

Ilyés Krisztinka 
A színre vitt Petőfi  

„Látjátok ezt a táncot? 
Halljátok e zenét? 
Akik még nem tudtátok, 
Most megtanulhatjátok, 
Hogyan mulat a nép.” 
(Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger) 
  
Szabadság, szerelem… című előadással emlékezett vissza és ünnepelte Petőfi Sándort a Színház és Filmművészeti Egyetem másodéves zenés osztálya, valamint az egyetem színművészeti hallgatói és tanáruk, Szilágyi Enikő színművész. Az előadók Petőfi leghíresebb forradalmi költeményeit vitték színre, s így a színésztanoncok által létrehozott atmoszféra megidézte az 1848–49-es forradalom és szabadságharc részleteit, és a magyar hazáért bátran küzdők pillanatait. A Petőfi-képek között ott rejtőzik a hazafias költőként ismert forradalmár is, aki az irodalom eszközeit felhasználva is kardot rántott, hogy megvédhesse szeretett szülőföldjét.
{P18}
{P19}

Ilyés Krisztinka 
Fényben utazás   
Sötétedéstől különleges fényinstalláción keresztül csodálhatjuk meg a Petőfi Irodalmi Múzeum frissen felújított kertjét. A reformkori motívumok fényfestése egy izgalmas utazást is kínál a kertben sétálók számára, hiszen a falra vetített alkotások új dimenziót teremtenek, a tér egy új arcát mutatja meg.  

A reformkor ruhájába öltözött múzeum falain a 19. század társadalmát jellemző, egyfajta korlenyomatot ábrázoló képek jelentek meg: a kor divatját követő nők, a huszárruhákban ékeskedő férfiak és a haza megvédéséért szolgáló éles kardok fényillusztrációja kalauzolta el Petőfi egykori világába a kedves vendégeket. 
{P14}

Kincses Krisztina 
POP-UP tárlatvezetések – „Róna” 
Igazán különleges – óránkénti – tárlatvezetést is tartottak a Petőfi szabadnap programsorozaton; az érdeklődő közönség a Költő lenni vagy nem lenni című új Petőfi-kiállítás tematikus termeit járhatta végig szépírók, irodalomtörténészek, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusai útmutatásában. A reformkori barangoláson Petőfi és kora, biedermeier, romantika, forradalmi hevület és költői igazságszolgáltatás, áldozatvállalás és az áldozathozatal különféle dimenziói is felbukkantak, de a szerencsés résztvevők még azt is megtudhatták, hogy mit is lehet ma kezdeni a Petőfi-örökséggel.  

A tárlatvezetés harmadik megállója a „Róna”, ahol Géczi János író, költő, képzőművész, és Borbás Andrea, a PIM főmuzeológusa, a Petőfi-kiállítás tudományos munkatársa vezetésével kerülhettek közelebb a látogatók a róna különböző jelentéseihez, Petőfi puszta-ábrázolásához, illetve az élőlények sajátos – versbéli – megjelenítéseihez.  
„A kiállítás ezen része egy kicsit szabálytalan, ugyanis több fókuszponttal is rendelkezik” – jegyezte meg Géczi János, aki négy különböző témakör mentén haladva magyarázta a róna köré szerveződő információegyütteseket: a romantika világképe, Petőfi természetképe, a róna fogalmának kialakulása, valamint a képek rónaábrázolása került bemutatásra. Az egyórás előadás megannyi érdekességgel bűvölte el nézőközönségét, s többek között az is kiderült, hogy elsőként a német költészetben jelentek meg hasonló természeti képek, majd később – Tompa és Petőfi által – a magyar versekben is helyet foglaltak egy sajátosnak mondható helyszínválasztással, mégpedig a pusztával. Mindezek mellett olyan érdekességek is elhangoztak, mint hogy Petőfi vélhetően 134 állatot és 100 növényt ismert, melyek között kiemelt pozíciót nyert például a bogáncs is. Az említett növénnyel kapcsolatban Géczi hangsúlyozta: az ehhez hasonló növények esetében nem a biológiai valóság volt fontos a korszak költőinek körében, hanem sokkal inkább a használati vonatkozásai, s Petőfi is pontosan ilyen fajta kulturális megrögzöttségeknek a foglyává vált. Megtudhattuk azt is, hogy költőnk legtöbbet hivatkozott állata a ló volt, és meglepően kevésszer fordul elő a gólya verseiben. Kifejezetten érdekes, hogy ő az első olyan magyar költő, aki élőlényközösséget képes megjeleníteni verseiben, melyre tökéletes példa a Tisza című ismert költeménye. Ilyen és ehhez hasonló különlegességekkel fogadta érdeklődő közönségét Géczi János, aki az előadás végéhez közeledve Barabás Miklós híres festményéről is szót ejtett. 
{P20}
{P21}

Kincses Krisztina 
Él-e még Petőfi? 
 Bizonyára sokan feltették már ezt a kérdést, ha nem is éppen Petőfivel kapcsolatban, de a „mi lett volna, ha…” mindenki számára egy titokzatosan vonzó felvetés lehet, amelyre sajnos (vagy nem) sohasem kaphatunk elfogadható választ. Vagy talán mégis? Petőfi Sándor élete és története ugyanis teljesen más, meghaladja az átlagszerűséget, mégpedig abban, hogy egészen idáig sikeresen életben tudtuk tartani.

Azonban mindenképp érdekes kísérletezésen vehettek részt azok az érdeklődők, akik a Petőfi szabadnap délutáni programjaira is ellátogattak. Délután fél 6-kor kezdődött az Él-e még Petőfi? – Versek, titkok, átiratok című előadás, ahol a vendégek Vörös István költő, prózaíró, és Scherer Péter színművész segítségével tehettek kísérletet egy „mi lett volna, ha…” felvetés megválaszolására.

„Ha valaki nem hal meg akkor, amikor meghalt, akkor halhatatlan” – emelte ki Vörös István költő, prózaíró, aki egy óra erejére elindította Petőfi „mi lett volna, ha…” nevezetű karriertörténetét. Az est egy kvízzel kezdődött – s azzal is ért véget –, melyben Vörös István írta Petőfi-verseket hallhattak az érdeklődők több híres alkotó költeményének átírásában 1879-től 1973-ig. Scherer Péter előadásában elhangzott A cári erdőben (A váli erdőben), a Közbeszó (Előszó), de még A százéves üzenete (Petőfi koszorúi) című költemény is, melyeket Petőfi Sándor versek és azok átiratai követtek.

A „mi lett volna, ha…” tulajdonképpen egy alternatív magyar irodalmi konstrukcióvá vált, mely amellett, hogy költőnk nagysága előtt kívánt tisztelegni, még egy szórakoztató gondolatkísérletként is működött egy halhatatlan életmű újragondolására. 
{P23}
{P22}

Ilyés Krisztinka 
Borkóstoló bordalokra  

„Üdv neked, te mámorok homálya! 
Üdv neked, te mámor anyja, bor!” 
(Petőfi Sándor: Felköszöntés)  

Úgy érik a költő, ahogy a jó bor – kecsegtető programcímmel csalogatta a borkedvelőket az egész napos rendezvény utolsó előtti állomása. Ugyan a közhiedelmek szerint Petőfi tartózkodott az alkoholfogyasztás minden formájától, jobb esetben is csak a borból kortyolt egy keveset – a bordalok megírása korántsem állt távol tőle. Béla Zoltán borász rendhagyó borkóstolója új utakat tárt fel a bor és a költészet kapcsolata és a neki köszönhető borversek világa felé.  

„Nem véletlen, hogy az egyik leghíresebb és elég rebellis bordala, a Részegség a hazáért címet viseli. Pontosan magunk elé idézi azt a helyzetet, ahol az akkori reformkori honfiak összehajolva, ki tudja hányadik pohár után a hazafi búsongásban és egyúttal a sírva vigadásban törnek ki – parodisztikus is, és nagyon-nagyon szívbe markolóan komoly. Tehát játszott ezeken a lelki húrokon” – emeli ki Csörsz Rumen István irodalomtörténész és zenész, aki rövid bemutatójával a bordalok történetéről szóló ismereteinket gyarapította, miközben Petőfi korszakának megidézését Márfi Márk színművésznek köszönhettük. Egészségünkre! 

Kincses Krisztina 
A megalkuvást nem ismerő, bluesos-rockos, kőkemény Sándor 

A Petőfi szabadnap programsorozat egy színvonalas és egyben szórakoztató – a naphoz igazán méltó – koncerttel zárult: Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák hívták elő „az igazi, az irgalmatlan, a megalkuvást nem ismerő, bluesos-rockos, kőkemény Sándort” egy olyan előadásban, melyben a magyar kultúra és a rock’n’roll forradalom szeretete egyaránt helyet kapott. Ahogyan a programleírásban is olvashattuk: „alapvetően fúziós zenéjükben a magyar népzene fontos szerepet tölt be a rhytm & blues, a funky, a reggae, a hiphop és a groove elemek mellett. Energikus produkciójuk tartalmas, információban és humorban gazdag estét kínál.” És kínált is, hiszen egy bámulatos estét varázsolt az ünneplő közönségnek, és méltó módon köszöntötte ünnepeltünket, aki még ma is él, és éljen is nagyon sokáig!