Tavaly novemberben a Helyőrség.ma szerkesztőségi gárdájával mi is útnak indultunk, főként azzal a céllal, hogy felfedezzük, hol járt, illetve hol járhatott utoljára Petőfi Sándor. Meg sem álltunk a fehéregyházi Petőfi Sándor Múzeumig, ahol a Petőfi Művelődési Egyesület elnökével, Szabó Józseffel beszélgettünk mindarról, amit Petőfi utolsó napjairól tudni lehet. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi vezethet közelebb Petőfi eltűnésének történetéhez.
,,Ott essem el én,
A harc mezején”
(Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet)
Kétszáz éve született Petőfi Sándor. Nem rejtély, hogy miért ez a kulcsgondolata a 2023-as évnek, hiszen a kultúra- és hagyományőrzők képviselői Petőfi és – a nem kis számú gyűjteményből álló – életműve köré szervezik az év különleges és fontos eseményeit.
Tavaly novemberben a Helyőrség.ma szerkesztőségi gárdájával mi is útnak indultunk, főként azzal a céllal, hogy felfedezzük, hol járt, illetve hol járhatott utoljára Petőfi Sándor. Meg sem álltunk a fehéregyházi Petőfi Sándor Múzeumig, ahol a Petőfi Művelődési Egyesület elnökével, Szabó Józseffel beszélgettünk mindarról, amit Petőfi utolsó napjairól tudni lehet. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi vezethet közelebb Petőfi eltűnésének történetéhez.
A fehéregyházi intézmény ugyan első ízben a csatában életét vesztett Petőfi mítoszához kötődik, de nem csak az ezzel kapcsolatos információkba nyerhettünk bepillantást. Ahogy a legtöbb Petőfi emlékére létrejött múzeum, úgy ez a létesítmény is a költő életének jelentős pillanataiból próbálja összerakni a ,,Petőfi-képek összest”. Látogatásunk során már az első mozzanatokról is szó került: Petőfi születéséről és anyakönyvezéséről. A költőnek nem csupán a halálát, de a születését is rejtély övezi, hiszen nincs bizonyítható információ a pontos születési dátumáról. Az anyakönyvi kivonat keresztelésről szóló rubrikája a január elsejei időpontot raktározta el az emberi emlékezetnek, mely ugyanakkor több fontos kérdést is felvet. A költőnek a kiskőrösi egyházközösség irattárában őrzött születési és keresztelési bizonyítékának másolata köré gyűlve az egyesület elnöke elmesélte, hogy egy kiskunfélegyházi helytörténész ellátogatott Kiskőrösre a lelkészhez, hogy kiderítse: van-e példa arra, hogy a születés napján kereszteljék és írják fel az újszülött adatait. Kiderült, ez nagyon ritka, általában a beteg gyerekek esetében sürgették a szertartást, viszont az említett okirat tanúsága szerint Petőfit a kiskőrösi ágostai hitvallású evangélikus templomban keresztelték meg 1823. január elsején. Ennek megfelelően Petőfi Sándor születésnapját korábbi időpontra tesszük.
Arra is kerestük a választ, hogyan él a népi emlékezetben, van-e helyi szájhagyomány Petőfi eltűnésének történetéről. Szabó József gyermekkora óta Petőfi vonzáskörében él, s a költőről készült és összegyűjtött kutatási anyaga sok évet felölelő munka: évtizedek óta gyűjti, tanulmányozza Petőfi életét. Ennek eredményeként épp most készül kiadni egy kötetet is, melyben a fent említett kérdésünket ő is körüljárta, végül mégis lemondott a válaszról, és a tervezett kiadványban nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Úgy gondolja, olyan sok a költőt lejárató, abszurd és valótlan fáma, hogy jobbnak látta, könyvbe foglalással nem megerősíteni ezeket az irreális megközelítéseket. Természetesen a valósnak vélt igazság sem százszázalékos – s itt ejtette közbe Szabó József, hogy véleménye szerint jobb, ha Petőfiről senki semmit nem állít teljesen biztosra –, mert a feljegyzések alapján a visszaemlékezések sem egyértelműek, az sem, hogy hol, és az sem, hogy ki láthatta utoljára Petőfi Sándort.
A fehéregyházi múzeum és emlékpark gondnoka ennek ellenére mégis egy elfogadhatónak, hitelesnek tartott verziót mesélt Petőfi utolsó napjainak részleteiről, de egyelőre maradjunk e rövid kedvcsinálónál – a költő fehéregyházi utazását pedig majd egy következő alkalommal mesélem el. Addig is a múzeum kapuja mindig nyitva áll a látogatók előtt, s bár az interaktív megoldások Szabó József szerint is hiányoznak, a múzeum belseje, de a kertje is számos mondanivalóval és érdekességgel szolgál a Petőfit, s nem utolsósorban a magyar kultúrát és történelmet megismerni vágyóknak.